"Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől" - mondogatjuk gyakran, amikor például valaki távol jár a kitűzött céljától. A szólás teljesen logikusnak tűnik: a Csongrád-Csanád megyei települést és az izraeli fővárost légvonalban több mint 2 ezer kilométer választja el egymástól. Amennyiben valaki csak a két város távolságára kíváncsi, cikkünk címére ezennel meg is kapta a választ. Ha viszont az ismert szólás vonatkozásában érdekli a kérdés, a helyzet már kicsit bonyolultabb, a mondatban szereplő Makó ugyanis nagy valószínűséggel nem a magyarországi település.
A fordulat legrégebbi szólásaink közé tartozik, Tóth Ferenc szerint már Baronyai Decsi János 1598-as, latin nyelvű kiadványában is szerepel egyik változata. A mondat egyik, viszonylag ismert magyarázatát Szirmay Antal írta le a 19. század elején, ezt a feloldást azóta sokan bemutatták.
Ezen elmélet alapján a Makó szó valójában egy személyre, Makó lovagra utal.
Tudjuk, hogy III. Béla (1172-1196) vérbeli lovagkirályként maga is részt akart venni egy keresztes hadjáratban, tervét viszont nem tudta megvalósítani. Végrendeletében ezért másodszülött fiát, a későbbi II. Andrást (1205-1235) bízta meg a feladattal, ehhez pedig rengeteg pénzt biztosított számára.
András nem kapkodta el a küldetés teljesítését: végül az 1217-ben meginduló ötödik keresztes hadjáratba csatlakozott be - igaz, a konfliktus inkább volt számára turistaút, semmint háború. A hagyomány úgy tartja, hogy a királyt egy Makó nevű vitéz is kísérte, aki régóta vágyott a Szentföldre. A történet szerint Dalmáciában járva a lovag túl sok bort fogyasztott, Spalatóhoz érve pedig a részeg Makó azt hitte, már Jeruzsálemben járnak - más magyarázat alapján Spalatóban el is aludt, zavarodottsága kótyagos ébredésének tudható be. Amennyiben elfogadjuk ezt az elméletet, úgy Makó légvonalban közel 2100 kilométerre volt ekkor a szent várostól.
A szólással kapcsolatban egyéb magyarázatok is születtek. Egyes megfejtések szerint a fordulat valóban a keresztes hadjárat idejéből származik, de tényleg Makó városához köthető. Ennek ellentmond, hogy a település neve ekkoriban még nem ez volt.
Valamivel valószínűbb magyarázatnak számít, hogy amikor a keresztesek partra szálltak a mai Izrael területén fekvő Akkóban, a várost Jeruzsálemnek hitték. Egy másik változatban szintén Akko szerepel, itt halt meg III. Béla özvegye, Capet Margit, aki kíséretével érkezett a Szentföldre. Messze voltak tehát, mint Akko Jeruzsálemtől, a szólás viszont félrehallás miatt végül Makóként maradt fenn. Ha ez a feloldás a jó, úgy Makó, azaz Akko "csak" mintegy 130 kilométerre fekszik Jeruzsálemtől.
