Az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány komoly terheket rótt Spanyolországra, így átmenetileg kissé elsikkadt, a napokban viszont új erőre kapott a királyi család körüli botrány, amelynek középpontjában az ország exuralkodója áll. I. János Károly pár száz éve még biztosan zavartalanul regnálhatott volna, a szekrényéből kieső csontvázak azonban 2014-ben arra kényszerítették, hogy - megromlott egészségére hivatkozva - lemondjon a trónról. Jelenleg pedig azzal szolgáltat a témát a világnak, hogy miután elmenekült Spanyolországból, csak találgatni lehet a hollétét.
A 82 éves János Károly az újkori spanyol történelem egyik legfontosabb alakja, egy jobb világ kezdetének szimbóluma volt hazájában. Nagyapja, XIII. Alfonz 1931-ben, az ellenzék választási győzelmének hírére, a polgárháborútól tartva, elhagyta az országot, mire rögtön kikiáltották a köztársaságot. Alfonz Olaszországba emigrált, János Károly is Rómában született meg 1938-ban, és elmúlt tízéves, amikor először Spanyolországba ment.
1975-ben, az országot diktátorként kormányzó Francisco Franco halála után került az ország élére, miután a tábornok nagy meglepetést keltve őt nevezte meg utódjaként. A király felügyeletével aztán Spanyolország visszatért a demokratikus államok közé. Közel negyven éven át uralkodott, ez alatt az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, és a gazdasági bajok, a legendásan nagy munkanélküliség ellenére János Károly népszerűsége jóformán töretlen volt.
Spanyolország alkotmányos monarchia. A király a fegyveres erők parancsnoka, vétójoga van, ő nevezi ki a miniszterelnököt és a minisztereket, pozíciója azonban inkább formális. A szerepe kicsit hasonló a magyar köztársasági elnökéhez - igaz, János Károly a bukásáért egy plágiumügynél jóval többet tett.
Elefántvadászat, szerető, korrupció
Az első, nagyobb felháborodást okozó botránya egy afrikai luxusvadászat volt 2012-ben. A spanyolok még a gazdasági válságot nyögték, miközben a király Botswanába utazott, hogy elefántokra vadásszon. Nem akarta ezt nagy dobra verni, de eltört a csípője, műteni kellett, sokáig egy madridi kórházban lábadozott, amit meg kellett magyarázni a nyilvánosságnak. Később az is kiderült, hogy az utazáson a szeretőjével, egy nála huszonöt évvel fiatalabb német származású üzletasszonnyal, Corinna zu Sayn-Wittgensteinnel vett részt. János Károly népszerűségét alaposan megtépázta az ügy, és természetesen Zsófia királynéval is megromlott a viszonya, ami azóta sem rendeződött igazán.
Amikor a király két évvel később egészségi állapotára hivatkozva lemondott, többen azt pedzegették, hogy döntése hátterében az elefántvadászat állhat. De sejthető, hogy a családi korrupciós ügy még többet nyomott a latban.
2011-ban a király lánya, Krisztina infánsnő férje, a korábbi válogatott kézilabdázó, Inaki Urdangarin keveredett sikkasztásba. Két évvel később az infánsnőt is meggyanúsították és vád alá helyezték, a monarchia történetében példátlan módon. Krisztinát ugyan 2017-ben felmentették, Urdangarin viszont azóta is hatéves börtönbüntetését tölti. A család lényegében kitagadta az egykori sportolót, és Krisztina is háttérbe vonult, de a família renoméja súlyosan megsínylette az ügyet.
A szaúdi vasút
De ez semmi ahhoz a pénzmosási ügyhöz képest, aminek maga János Károly a főszereplője. 2018-ban egy svájci ügyész indított nyomozást a korábbi uralkodó ellen egy vasúti beruházással összefüggésben. A vád szerint János Károly a múlt évtized végén 85 millió euró kenőpénzt fogadott el a 2015-ben elhunyt szaúdi királytól, Abdullahtól, cserébe azért, hogy egy 6,7 milliárd eurós megállapodás keretében egy spanyol vállalat vasútvonalat építsen nagysebességű vasútvonalat Medina és Mekka között.
A szálak egy svájci bankba vezettek, ahol a kenőpénzt elrejtették. Az összegből Corinna zu Sayn-Wittgenstein is részesült afféle ajándékként. A nő ráadásul még 2015-ben beszélt egy spanyol rendőrnek arról, hogy érintett volt János Károly szaúdi pénzmosásában, és nem ez volt az egyetlen eset, amikor az ő számláján keresztül bonyolította kétes ügyeit a szebb időket megélt uralkodó. A beszélgetést később az El Español tette közzé. A nő ellen nem emeltek vádat, a nyilvánosság elől visszavonuló János Károly ellen azonban 2020-ban végül a hazájában is megindult a nyomozás.
A fia is benne van
Fia és utódja, VI. Fülöp a hatalomra kerülése óta küzd azért, hogy visszaállítsa a királyi család jó hírét, de apja árnyéka ott lebeg a feje felett. Nemrég kiderült, hogy ő a kedvezményezettje két offshore alapnak, amelyekbe a gyanú szerint a szaúdiaktól kapott pénz vándorolt.
Márciusban Fülöp kijelentette, lemond az alapokból származó minden hasznáról, lehetséges örökségről, és azt mondta, nem tudta, hogy ő azok kedvezményezettje. A közlemény a korábbi uralkodó szavait is tolmácsolta, aki megerősítette mindezt. Fülöp emellett megvonta apjától azt az évi 200 ezer euró apanázst, amit a spanyol állam folyósított János Károlynak.
Bár a fiát némileg sikerült tisztáznia, János Károly ellen nyomozás indult Spanyolországban, aminek hírére többen pedzegetni kezdték, hogy az egykori uralkodó el fog menekülni. Augusztus 3-án pedig meg is jelent a királyi család közleménye arról, hogy
János Károly önkéntes száműzetésbe vonult, hogy személyes ügye utóhatásaitól megóvja a monarchiát.
Hogy hová ment, és pontosan mit csinál az exkirály, azt nem tudni. Híresztelések szóltak arról, hogy Portugáliában, Abu-Dzabibaban vagy Dominikán húzza meg magát. Annyit mindenesetre biztos, hogy a 81 éves Zsófia nem tartott férjével.
Azt mindenki biztosra veszi, hogy János Károly nem annyira a monarchia renoméját akarja menteni, inkább a saját bőrét, a félelme pedig nem is alaptalan, mert a vádak alapján könnyen börtönbe kerülhet, ami előzmény nélküli lenne a nagy uralkodó családok modern kori történetében.
János Károly tehát kenőpénzt fogadott el a szaúdi királytól, de a bizonyítás során kulcskérdés lesz, pontosan mikor történt ez. A király ugyanis sérthetetlen, így ha a pénzt a 2014-es lemondását megelőzően fogadta el, akkor nem büntethető érte. Kérdés azonban, hogy tett-e törvénybe ütközőt azóta.
A sérthetetlenség Fülöpöt is védi, így a saját érintettsége miatt nem kell aggódnia, ám a sorozatos botrányok megrogyaszthatják a monarchiát. Az El Nacional című katalán lap egyenesen arról ír, hogy azok miatt a katalán függetlenségi törekvések is új erőre kaphatnak. Ez inkább csak feltételezés, az viszont biztos, hogy a királyi család érdeke az ügy lezárása. Ehhez azonban mindenekelőtt az kellene, hogy János Károly előkerüljön.
Kiemelt kép: Carlos Alvarez /Getty Images
