Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legjelentősebb első háborús emlékhelye, hiszen a Moldva felé folyó Úz völgyében mindkét világégés során véres csaták zajlottak, az első világháborúban az oroszok, a második világháborúban a szovjetek által támogatott román, valamint a magyar hadsereg között. A temetőt 1917-ben létesítették az itteni harcokban 1916-ban elesett osztrák-magyar katonák - többségük a miskolci 10-es gyalogezredhez tartozott - emlékére, és tulajdoni szempontból mai napig a 33 kilométerre lévő Csíkszentmárton község leltárában szerepel.
Csíkszentmárton tulajdonjogát a temetőre 2010-ben kormányrendelet erősítette meg.
Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere korábban az MTI-nek elmondta, hogy a temetőt önkormányzati forrásból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, amelyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A temetőben 1994-ben II. világháborús emlékművet is állították, amelynél minden évben augusztus 26-án hajtanak fejet.
A románokat évtizedek óta nem érdekelte a kegyeleti hely, ám idén a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmăneşti) - 25 kilométerre fekszik a mára elnéptelenedett Úzvölgye falutól - polgármestere, Constantin Toma váratlanul kitalálta, hogy a temetőben az elesett román katonáknak is kell kereszteket állítani. Tény, hogy amikor 1968-ban Romániában a rajonokból megyéket rajzoltak, szándékosan nem vették figyelembe a Trianon előtti megyehatárokat, és a székelyföldi megyehatárokat keletre, Moldva irányába kihúzták. Ez alapul szolgál a mai napig számos tulajdonvitának a magyar és román megyék között.
Ezt lovagolták meg Dormánfalván is, ahol
a helyi tanács idén márciusban határozatban "nemzetközi katonatemetővé" minősítette a helyet, és bejelentették, hogy ehhez megszerezték a román hadügyminisztérium engedélyét is.
A határozatot a helyi tanács hozta, mégis sokan úgy vélik, hogy külső sugallatra jött az ötlet.
Csíkszentmárton a határozat visszavonására szólított, ellenkező esetre pert helyezett kilátásba. Furcsa módon Maricica Luminiţ Coşa, Bákó megye prefektusa szemet hunyt a legalitás határait áthágó, a kormányrendeletet felülíró helyi tanácsi határozat fölött, holott ilyen esetben kötelessége közigazgatási bíróságra küldeni a döntést.
A dormánfalviak megkezdték az előkészületeket a május 17-re tervezett avatáshoz: 52 betonkeresztet és egy méretes ortodox keresztet állítottak fel a temetőben.
Erre meglódult a politikai gépezet is. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Viorica Dăncilă kormányfőhöz fordult, tájékoztatták Klaus Iohannis államfőt, meghúzták a vészcsengőt Brüsszelben, de hiába: június 6-ra, az országszerte megünnepelt román Hősök Napjára Constantin Toma ünnepélyes avatást hirdetett katonai díszsorral. És ekkor elszabadult a pokol a temetőnél.
A román hatóságok mintha szándékosan hagyták volna felizzani az indulatokat. A közrend fenntartásáért felelős csendőrség ímmel-ámmal lépett közbe, holott kötelessége lett volna elválasztani a magyarokat és a románokat. A provokáció hátterében két fontos dolog lapulhat:
- az egyik, hogy az RMDSZ az EP-választások hetében pont az úzvölgyi temető ügye körüli huzavona miatt bejelentette, többé nem támogatja a PSD-ALDE kormányt (azaz a szocdem-demokrata-liberális koalíciót) a törvényhozásban.
- A másik, hogy a PSD-ALDE, szokásához híven, magyarellenes, nacionalista retorikával, botrányokkal próbálja feledtetni az EP-választások kudarcát, a PSD-n belüli hatalmi harcról elterelni a közvélemény figyelmét.
Utóbbira egyébként a digi24 hírtelevízió egyik elemzője már pár nappal a csütörtöki botrány előtt figyelmeztetett: a kormánypárt előkapja a nacionalizmust. A PSD-hez hű hírtelevíziók pedig csütörtöktől kezdve tolják a hisztérikus magyarellenes propagandát, nem véletlen, hogy az RMDSZ csütörtökön délután közleményben követelte ezek leállítását, Carmen Dan belügyminiszter azonnali lemondását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már tárgyalt román kollégájával, Teodor Meleşcanuval, péntekre pedig bekérette a budapesti román nagykövetet, de
a konfliktus csak akkor csillapodhat, ha a román kormány, a PSD is akarja.
Pozitív jelzés, hogy Constantin Toma polgármesternek máig adott határidőt a bákói prefektus, hogy bemutassa a temetőre vonatkozó érvényes építkezési engedélyeket, ellenkező esetben a közigazgatási bírósághoz fordul.
"Egy barbár erődemonstrációnak lehettünk részesei, de hisszük, hogy ezzel nem ért véget ez a küzdelem. Nekünk az egyetlen fegyverünk a törvény, és annak erejével harcolunk tovább" - nyilatkozta a maszol.ro-nak Borboly Csaba csütörtökön az úzvölgyi temetőnél.
Kiemelt kép: Veres Nándor / MTI
