Pedig 1840-től a téren álló elegáns, klasszicista stílusú, a társasági életet is szolgáló lövöldeépületbe jártak a város polgárai, hogy hódoljanak kedves sportjuknak, és egymással versenyezve múlassák az időt.
Persze nem volt ez mindig így.
A céllövöldék egykor a város önvédelmét szolgálták, a polgárok a közbiztonság fenntartására vagy az esetleges idegen támadásokra való felkészülésül gyakorolták itt a pontos célzást.
Pest város tanácsa 1701-ben elrendelte, hogy a céhtagok vasár-és ünnepnapok délelőttjén eljárjanak a céllövöldébe, hogy a város védelmére gyakorlatozzanak. Az első lőgyakorlatról távolmaradóknak hat tallér bírságot kellett fizetniük. A lövőhelyeket hajdan a városfal mentén alakították ki, a várárokban: „hiszen a magas falak mintegy felfogták a lövés visszhangját, és a veszély is el volt hárítva, mert az árkokban senkinek dolga nem volt” – írta Rómer Flóris, a 19. század legnagyobb régész-kutatója. A legelső lövölde a Hatvani kapu mellett volt, majd innen költözött a Kecskeméti kapun kívülre, vagyis a mai Királyi Pál, egykori Lövész utca végére.
Ezen a helyszínen is két lövölde épület állt, (az első a gyenge alapozás miatt megroggyant) a másodikat egy gyönyörű kora klasszicista épületet 1824 nyarán avatták: háromszáz terítékes vacsora, díszkivilágítás, bál volt hajnalig. A lövészet ekkora már sporttá és kedvteléssé szelídült, vidám mulatságokat, versenyeket rendeztek itt. A Hild József és Zambelli András tervezte épületnek ma is csodájára járnánk: főhomlokzatán négy dór oszlopos előreugró nyitott előtér volt, felette gazdagon díszített domborműves timpanon, „Tzélra ügyelj!” felirattal. Az előtérből „társalgási terem” nyílt, amelynek erkélyéről lehetett biztonságos helyről figyelni az épület mögötti kertben zajló lövészetet. A fából készült céltáblák nem kör, hanem téglalap alakúak voltak, közepükre szöget ütöttek.
Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.
Ha valaki pontosan célzott és „fején találta a szöget”, akkor a táblát kifoltozták és képet festettek rá, többnyire valamilyen vad szíve helyén volt a szög, valamint a lövész nevét és az esemény időpontját is feljegyezték rá.
Ezeket a táblákat az előtérhez csatlakozó oszlopsoros folyosókon állították ki, ahol a fegyvertisztító asztalokat is elhelyezték. Sokak szerint Pest legszebb épülete volt, a Nemzeti Múzeummal versengett – volna, ha nem pusztul el az 1838-as árvízben. Megjelenésében hasonló utódját pedig a már emlegetett Lövölde téren építették fel, ahol egészen 1890-ig dörögtek a fegyverek vidám zsivaj mellett, hiszen a lőpálya mellett nagy társasági élet folyt az épülethez tartozó vendéglőkben.
A város lövöldeépületei közül egy még ma is áll: a budai oldalon, a mai Millennáris park mögött 1885-ben épült fel a Budai Polgári Lövész Társaság számára - szerencsére éppen most újítják fel. S ha nem tudjuk, hogy hol keressük, sétáljunk csak végig a beszédes, Lövőház nevű utcán, s már meg is érkeztünk!
