Ha valaki a Covid tüneteit érzi magán, tesztelést a háziorvoson keresztül lehet kérni, de ha nem akar erre napokat várni, akkor elvégeztetheti saját költségére. Ha az eredmény pozitív, 10 napos karantén következik, majd az október végén kiadott új eljárásrend alapján, amennyiben a beteg legalább 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és a tünetek kezdete után legalább 10 nap eltelt, gyógyultnak nyilvánítandó, közösségbe engedhető.
"Ökölszabály" szerint ugyanis már nem fertőzőképes. Mi történik ebben a 10 napban a szervezetünkbe jutott vírusokkal? Hogyan szűnhet meg a fertőzőképesség mintegy varázsütésre? A karantén lejárta után valóban tiszta lekiismerettel mehetünk emberek közé, hogy immár senkinek nem adhatjuk át a vírust?
Erről kérdeztük Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársát.
Mint kulcs a zárba
Kezdjük a legelején, azzal, hogy amikor az ember fertőzött közegbe kerül, nagyon is számít, hogy milyen mennyiségű vírus támadásával kell szembenéznie. Infektív dózisnak nevezzük azt a vírusszámot, ami már fertőzést okozhat: érkezhet egyetlen tüsszentéssel, ostromolhat órákon keresztül egy szűk, zárt térben, a mennyiség nyilván egyénenként változik.
Amint a vírusokat az orrunkon vagy a szánkon keresztül belélegezzük, azok tüskefehérjéik segítségével megtapadnak a felső légutak nyálkahártyáin, és megkezdik a behatolást a sejtekbe. A megfelelő receptorok és a vírus megfelelő fehérjéinek találkozása olyan, mint amikor kulcsot helyezünk a zárba. Minél fertőzőképesebbek a SARS-Cov2 különböző mutációi, annyival könnyebben csúszik a kulcsuk a megfelelő zárakba, vagyis a rájuk fogékony sejtekbe.
A valóság persze ennél sokkal bonyolultabb, nagyon sok lépcsőfok kell ahhoz, hogy a kórokozó a sejtbe jusson, ezeket a lépéseket pedig a védekezésben is ki tudjuk használni. Viszont ha már bent van, a sejt gyártómechanizmusait a saját szolgálatába állítja, elképesztő mértékben sokszorosítja önmagát. Idővel "kigyöngyözik" a sejtből, mint a felrázott szénsavas üdítő a palackból, miközben persze tönkreteszi a megtámadott sejtet.
Mikor teszteltessünk?
A replikák tovább haladnak a szervezetben megtapadásra alkalmas receptorokat keresve, egy részük pedig a felső légutakból a külvilágba ürül. Köhögéssel, tüsszentéssel, de még a lélegzés vagy beszéd közben a levegőbe jutó mikroszkopikus páracseppeken megülve is. Mindez persze nem egyik pillanatról a másikra megy végbe, ami gyakorlati szempontból is fontos.
Ha gyaníthatóan koronavírusos személlyel kerültünk kapcsolatba, a tesztektől általában három-öt nap múlva várhatunk biztos eredményt. Nagyjából ennyi idő kell, hogy kimutatható vírusmennyiség termelődjön
- mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
Hozzáteszi, hogy a három nap egy széles körben elfogadott "minimum", egyéni adottságok alapján természetesen lehetnek tőle eltérések, sőt extrém esetben akár 14 napra is tolódhat. Illetve aki tüneteket érzékel magán, azonnal teszteltessen, olyankor a vírusszám már nem lehet az objektív eredmény gátja.
Ráfertőződhetünk?
Az első panaszok megjelenésekor szervezetünkben egyre keményebb csata dúl, amelyben egyik fél sem válogat az eszközökben. Immunrendszerünk számtalan helyszínen, módszerrel és eszközzel száll szembe a behatolóval, a védelmi erőfeszítései okozzák a tüneteket.
A lázat, a fejfájást, a légúti panaszokat, de még az akár végzetes kimenetelű tüdőgyulladást okozó citokinvihart is az immunrendszer idézi elő. Védelmi célból, a vírus és a fertőzött sejtek elpusztítása érdekében. A vírus is minden trükköt bevet, miközben cirkulál a szervezetünkben, és szünet nélkül sokszorozza önmagát.
Itt ejtsünk szót a "felülfertőződésről" olyan értelemben, hogy ha beteg embert kívülről ismét vírusok érnek - alapvetően ez nem jelent problémát. Azért, mert a számításba vehető "utánpótlás" gyakorlatilag csak csepp a tengerben, illetve épp a "bejutási útvonal", azaz a felső légutak nyálkahártyái ekkorra már sokkal hatékonyabban, és maximális fordulatszámon védekeznek. Persze itt is érdemes kiemelni, hogy általánosságban beszélünk, a koronavírustól eltérő vírusok okozhatnak problémát, ám erre még kevés adat van. Ugyanis minden behatoló ellen célzottan kell immunitásnak kialakulnia.
Fej nélküli gumikacsák
A beteg ember tehát a tünetek megjelenése előtt is fertőzhet, utána viszont biztosan üríti a vírusokat, innen számoljuk a 10 napot. Egyrészt azért, mert átlagos esetben ennyi idő alatt lecsökken annyira az ürített vírusok száma, hogy a legtöbb ember már nem fertőz. Ugyanakkor megfigyelték, hogy például súlyosabb lefolyású betegségnél ez 20 napra is kitolódhat, sok országban ezt a karanténkötelezettségnél is figyelembe veszik.
Ahogy csökken a kiürített vírusszám, előbb utóbb elérjük azt a küszöbértéket amit fertőzőképes mennyiségi határnak tekinthetünk. Általában a 10. nap után felső-légúti mintákból mikroliterenként jellemzően 100 ezer »vírusdarabka« is kimutatható, amely hibás vagy nem teljes, az illető nem ad le elég fertőző mennyiséget
- magyarázza a virológus.
Képzeljünk el egy gyárat, ahol a futószalagok ontják magukból a gumikacsákat. Nagyon sok köztük a selejtes darab, míg a végén csak olyanok hagyják el a gyártósort, amiknek nincs feje, farka vagy csőre stb. Ezeket nem lehet eladni, a vírusra lefordítva ezek a "selejtes" darabok nem képesek fertőzést okozni, ám a PCR-teszt ezeket is kimutatja
A három tünetmentes nap a lényeg
És most jön egy kis csavar. A "10 napos szabály" társadalmi szinten bevált, működő, helyes nemzetközi protokoll, ám ha valaki a karantén letelte után felelősségteljes döntést akar hozni, más a helyzet.
Ha letelt a tíz nap, de még akár enyhe tüneteket is érzünk magunkon, semmiképp ne menjünk emberek közé. Csak három tünetmentes nap után, ahogy a protokoll is előírja.
Nagyon sok egyéni tényező befolyásolja, hogy ki meddig és milyen szinten fertőz, mint ahogy azt is, kit mi képes megfertőzni. Még alacsony mennyiségű és minőségű vírusokkal is átadhatjuk a betegséget másoknak - elsősorban idős, krónikus beteg, legyengült immunrendszerű emberekre gondoljunk.
A tesztek még a gyógyulás után is kimutathatják bennünk a vírust, amely a szervezetünkben cirkulál. Ez az úgynevezett posztcovid, amiről jelenleg még meglehetősen kevés ismerettel rendelkezünk. Hova jut el? Hol tud felszaporodni? Hogyan befolyásolja a fertőzőképességet? Egyelőre nincsenek pontos válaszok.
