A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése alapján megint nőtt az infláció, a májusi 10,7 százalékról júniusra átlagosan 11,7 százalékra. Ennyivel drágultak tavaly júniushoz képest idén júniusra a termékek és szolgáltatások. A jelentés kiemelte, az átlagon belül az élelmiszerek (22,1 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek ára ( 12,4 százalék) emelkedett a leginkább.
A gyorsjelentésben szerepelt, hogy az élelmiszereken belül legjelentősebben a margarin ( 58,1 százalék), a sajt ( 43,4 százalék) a száraztészta ( 39,9 százalék), a kenyér ( 39,7 százalék), a baromfihús ( 37,1 százalék), a tejtermékek ( 36,5 százalék), a tojás ( 34,3 százalék), a péksütemények ( 31,1 százalék), a tej ( 24,9 százalék) drágultak. Az élelmiszerek úgy drágultak átlag felett, hogy február óta hat termék árstopos.
A tartós fogyasztási cikkeken belül pedig a konyha- és egyéb bútorok ( 20,1 százalék), a szobabútorok ( 19,7 százalék), a használt személygépkocsik ( 17,6 százalék), az új személygépkocsik ( 12,0 százalék) áremelkedését emelték ki a jelentésben. Továbbá a lakásjavító és -karbantartó cikkek árnövekedését ( 29,6 százalék), az állateledelekét ( 27,0 százalék), a testápolási cikkekét ( 14,8 százalék) és a szintén árstopos járműüzemanyagokét ( 11,2 százalék). A szolgáltatásokon belül pedig a taxizást ( 26,1 százalék), a lakásjavítást és -karbantartást ( 20,6 százalék) valamint a járműjavítást és -karbantartást ( 15,6 százalék).
Ezek a számok is sokkolóak, de ha megnézzük a részletes, több mint 170 terméket és szolgáltatást tartalmazó jelenést, még durvább áremelkedéseket találhatunk. Mint az ábra is mutatja, tíz olyan termék volt, amely 50 százalék felett drágult, ezen beleül is három, amely hatvan százalék felett, a rétesliszt (1 kilóért 226 forint helyett 371 forintot fizethet a vevő), a fehér vagy egyszínű falburkoló csempe (négyzetmétere 2880 forintról 4800 forintra ugrott) és a tejes margarin. Utóbbi egyedüliként 70 százalékkal kerül többe, mint tavaly júniusban, azaz 313 forint helyett 533 forintot kell leszurkolni átlagban egy 200-250 grammos doboznyiért.
Mint látható, a csirkecomb (amit az árstopos csirkemell helyettesítő termékeként szoktak emlegetni), a trappista sajt, a bontott csirke (nesze neked árstopos farhát) is több mint felével kerül többe, mint tavaly nyáron. De másfélszeres áron érhető el a 20 százalékos zsírtartalmú tejföl, a fehér kenyér és a marha rostélyos is.
Negyven és 50 százalék között drágult a vaj, a csirkeszárny, a 4 tojásos spagetti, a félbarna kenyér, és a paradicsom.
Átlagosan harminc és 40 százalék között 15 élelmiszer ára a gyorsfagyasztott hasábburgonyától a kakaós csigán, a 2,8 százalékos ESL tejen (az UHT árstopos) át a sertészsírig. Az élelmiszereken kívül 30 százalék felett (de 40 alatt) drágult még a papírzsebkendő, a macskaeledel, és a laminált parketta is.
Folytathatnánk a sort, hiszen további 80 olyan termék és szolgáltatás található a részletes statisztikában, amely az átlagos 11,7 százalék felett drágult.
Külön megnéztük, mi a helyzet az árstopos termékekkel. Közülük is van, amelyik átlag felett drágult egy év alatt: a finomliszt 185 forint helyett 211 forintba került átlagban, ami 14 százalékos árnövekedés. Az árstopos élelmiszerek közül 10 százalék felett drágult még a napraforgó étolaj, 8 százalék felett az UHT-tej, és 6 százalék felett a csirkemell, A kristálycukornál befért 2 százalék alá a drágulás, a sertéscombnál pedig nem érte el a 1,5 százalékot.
Mint látható, a 95-ös benzin és a gázolaj az árstop ellenére is több mint 10 százalékkal volt drágább, mint tavaly nyáron. (Az árstop tavaly novemberben lépett életbe.)
