Az antibiotikum-rezisztencia kialakulása miatt egyre többet hallani arról, hogy az antibiotikumokat ésszel kellene szedni, és csak akkor, amikor az orvos tényleg szükségesnek látja - erre a JAMA Psychiatry tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány is tökéletes bizonyíték, hiszen kiderül belőle, hogy a gyerekkori antibiotikum-szedésnek komoly következményei lehetnek később - írja a Gizmodo.

FONTOSABB AZ EMÉSZTÉS, MINT HINNÉNK

Kutatók már egy ideje vizsgálják, hogy a baktériumok okozta fertőzések hozzájárulnak-e ahhoz, hogy valakinél mentális betegségek alakuljanak ki, és jellemzően az az elfogadott álláspont, hogy

az ilyenkor fellépő gyulladás hozzájárul a rendellenességek megjelenéséhez.

A Johns Hopkins Egyetem kutatója és dán kollégái viszont most fontos kapcsot találtak a bélbaktériumok és a mentális betegségek között, újra bebizonyítva, hogy a bélműködésünk mennyire fontos szerepet játszik a szervezetünkben.

A bélbaktériumok számának változása és a különböző baktériumcsoportok arányainak felborulása közvetlen hatással van a bél-agy szimbiózisra, arra a kommunikációs útvonalra, amely hormonális és idegrendszeri kapcsolatokat fed le. Az antibiotikumok szedésével komolyan befolyásolhatjuk a bélbaktériumok egyensúlyát, és, ahogy a kutatásból kiderült, hosszú távú negatív hatásokat okozhatunk a mentális egészségünkre nézve.

Az antibiotikumok szedésének nem várt következményei lehetnek - fotó: iprogressman/Thinkstock

AKI SZÉTRONCSOLJA A BÉLFLÓRÁT, KOMOLY ÁRAT FIZETHET

A kutatók az összes 1995 és 2012 között született dán lakos orvosi orvosi feljegyzéseit megvizsgálták, azaz nagyjából egymillió gyereknél állapították meg, vajon kapott-e antibiotikumos kezelést, és később felírtak-e számára antipszichotikumot, vagy kerültek-e mentális problémákkal orvoshoz, esetleg kórházba. Külön feljegyezték azt is, hogy melyik gyereknek írtak fel antibiotikumot, amit aztán valamilyen oknál fogva mégsem váltottak ki (valószínűleg a gyerek később magától jobban lett). Kiderült, hogy

az antibiotikum szedése, főleg hosszabb távon, vagy a fiatal évek során többször, összefüggésben állt a mentális problémák kialakulásával.

Ugyan a megvizsgált gyerekek mindössze 3,9 százaléka (42 ezer fő) került később mentális rendellenességgel kórházba, és csak 5,2 százalék (56 ezer fő) kapott később antipszichotikus kezelést, összehasonlítva az antibiotikumokat nem kapó gyerekekkel, a mentális betegségek kialakulása sokkal esélyesebb volt. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a testvérekhez képest mekkora esélye volt a rendellenességek megjelenésének az antibiotikumok hatására, és kiderült, hogy a genetika is komoly faktor ilyenkor.

Azok a gyerekek, akiket kórházban kezeltek antibiotikummal, 84 százalékkal nagyobb eséllyel szorultak később antipszichotikumos kezelésre, mint azok, akiket nem kezeltek antibiotikummal.

Persze ez nem azt jelenti, hogy az antibiotikum egyenes út a mentális betegségek felé, sokkal inkább azt, hogy a bélflóra egészségével igenis kiemelten kell foglalkoznunk, mert ha végképp megsérül, annak beláthatatlan következményei lehetnek.

Nagy Nikoletta korábbi cikkei


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!