Avi Loeb, a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének vezetője a Scientific American felületén járja körbe a kérdést, hogy mennyi ideig létezhet még az emberi civilizáció. Loeb a közelmúltban Földönkívüli című könyvével került be a hírekbe, melyben azt állítja: néhány éve egy idegen szerkezet suhanhatott át a Naprendszeren. A Földönkívüliről írt bemutatónkat itt, a népszerű fizikussal készült interjúnkat pedig itt olvashatja.
Új cikkében Loeb arra biztatja a fiatal kutatókat, akik próbálnak értelmet találni a munkájuknak, hogy olyan témát válasszanak, amely számít a társadalomnak. Ilyen többek között a klímaváltozás mérséklése vagy az oltások fejlesztésének észszerűsítése. Loeb szerint a legfontosabb társadalmi kihívás az emberiség élettartamának meghosszabbítása.
A szakértő Richard Gott asztrofizikus 1993-as publikációjából kiindulva úgy véli, hogy a földi technológiai civilizáció története közepén járhat.
Pusztán a statisztikát alapul véve: valószínűleg a modern civilizáció felnőttkorát látjuk most, élete pedig legfeljebb néhány évszázadon át tarthat még.
Loeb szerint ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a szabad akaratról. Elképzelhető, hogy fajunk képes lesz reagálni a fenyegető körülményekre, ezzel pedig meghosszabbíthatjuk a civilizáció jövőjét. A kutató azért kiemelte: nem tudni, hogy a döntéshozók meg tudják-e oldani a korábban nem látott problémákat, például az éghajlati átalakulást. Az eddigi tapasztalatok alapján mindenesetre úgy tűnik, az emberek nem túl jók az ismeretlen kihívásokkal való megküzdésben.
Loeb úgy látja, a fizika standard modelljéből az is következik, hogy szabad akaratunk valójában olyan bizonytalanságok együttese, melyek az emberi tevékenységből eredeztethetőek. Ez azt jelenti, hogy az egyén szintjén ugyan sok a bizonytalanság, nagy mintával dolgozva viszont kiegyenlítik egymást.
A szakértő szerint a jövőnk megértésében sokat segíthet a korábbi, de hasonló körülmények között kialakult civilizációk vizsgálata. Mivel a legtöbb csillag évmilliárdokkal a Nap előtt született meg, elképzelhető, hogy környezetükben egykor jelen volt az idegen technológia. Amennyiben sikerülne elég bukott civilizáció élettartamát felmérnünk, akkor a sajátunkra is következtetni tudnánk. Loeb szerint a feladat az lenne, hogy elkezdjük felkutatni a potenciális földön kívüli technológiák nyomait, hasonló módon, ahogy egy régész is keres.
A fentiek ellenére az emberiség végül felülkerekedhet a statisztikán: nem zárható ki, hogy kihalásunkat végül az újabb égitesteken történő megtelepedéssel tudjuk majd elkerülni. Mindez nagyon távolinak tűnik, hiszen egyelőre a Mars meghódítása is komoly kihívást jelent. Loeb szerint ezért is fontos, hogy már most komoly forrásokat fordítsunk az űrtechnológia fejlesztésére, és ne csak a mostani, sürgős problémákkal foglalkoznunk.
