A következő hétéves költségvetési időszakban konkrétabban meghatározott célok mentén költhetnék el az uniós forrásokat a tagállamok, mint korábban. Magyarország megkapta a javaslatokat az Európai Bizottságtól. Néhány konkrétum kiderült arról, mire és mennyit költhetne Magyarország 2021 és 2027 között, írta a Napi.hu.


A magyar gazdaság alapvetően jól teljesít: a GDP gyorsan nő, emelkedik a foglalkoztatottság, a munkanélküliség csökken, a bérek gyorsan emelkednek, ami eddig sikertörténet. Az elmúlt időszak reformjainak köszönhető, aminek most aratja le a magyar társadalom a gyümölcsét - mondta Manfred Bergmann az Európai Bizottság (EB) gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója az Európai Bizottság csütörtöki, a Magyarországról szóló országjelentésről és a 2021-2027 közötti beruházási prioritásokról szóló konferenciáján. Hozzátette, a nap egyelőre süt a magyar gazdaság felett, de van néhány sötét felhő a horizonton, amelyek részben a nemzetközi környezetből jönnek, részben az országon belülről.

Mennyit költhet Magyarország, és mit kell megoldani?

Ivankovic-Knezevic beszélt a kohéziós források következő hétéves költségvetési időszakban történő elosztásáról is, amit a problémák kezelésére lehetne fordítani. Az EB Foglalkoztatás, szociális ügyek és a társadalmi befogadás főigazgatóságának vezetőjének előadásából kiderült, hogy Magyarország - folyó áron számolva - 20,1 milliárd eurót kapna a 2021-2027-es költségvetési időszakban. Ebből az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) keretében 11,9 milliárd, a Kohéziós Alap keretében 3,4 milliárd, míg az Európai Szociális Alap (ESF ) keretében pedig 4,8 milliárd euró állna rendelkezésre.

Beruházási javaslatokat is megfogalmazott a bizottság: elvárás lesz, hogy a lemaradó régiókat és a hátrányos helyzetű csoportokat helyezze középpontba a kormány. Ennek megfelelően a foglalkoztatás terén

  • javítsa a foglalkoztatáshoz való hozzáférést, különösen a tartós munkanélküliségben lévők és az inaktívak esetében,
  • támogassa a nők munkaerőpiaci részvételét és a jobb munka-magánélet egyensúly kialakítását.

Az oktatás terén a kormány kezelje magas prioritásként a minőség javítását és támogassa az oktatáshoz való hozzáférést és annak befejezését, vagyis:

  • szorítsa vissza a korai iskolaelhagyást,
  • csökkentse a hátrányos helyzetű csoportok (főleg romák) kirekesztését,
  • erősítse az alapkészségeket és a fő kompetenciákat,
  • támogassa a felnőttek képzését.

A társadalmi befogadás terén pedig azt várják el, hogy a kormány kezelje kiemelt prioritásként a marginalizált közösségek integrálásának támogatását például:

  • a hátrányos helyzetű régiókban szociális és oktatási intézkedésekkel,
  • a lakhatási kirekesztettség kezelésével,
  • a diszkrimináció csökkentésével.

Emellett az anyagi depriváció kezelésére is találjon megoldást.

Az egészségügy területén a megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítására, valamint az intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásra való áttérés támogatására adna pénzt az EU. A bizottsági javaslatok a releváns infrastrukturális fejlesztéseket is beleértik a fent említett keretbe.

Kiemelt kép: Europress


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!