Az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak írt nyílt levelüket a Népszava ismerteti. Az Európai Parlament négy legmeghatározóbb frakciójának vezetői abban egyértelművé teszik, nem engednek a jogállamisági kritériumokból az EU következő költségvetésének tárgyalásakor.
Mint írták, néhány tagország vezetője felrúgni látszik azt a nyáron elért kompromisszumot, hogy jogállami feltételrendszer lépjen életbe az európai költségvetés és a Next Generation EU védelme érdekében. A négy frakció vezetői egyhangúlag üdvözlik a helyreállítási tervet.
Kétség sem férhet ahhoz, hogy az Európai Parlament támogatja a helyreállítási tervet.
Ennek már bizonyságát adták, amikor szeptember 16-án, halogatás nélkül megszavazták a Bizottság helyreállítási tervét, elkötelezték magukat a szükséges folyamatok elindítása mellett.
Most a 27 kormányon és a nemzeti parlamenteken a sor, hogy megtegyék ugyanezt. A polgárainkra nehezedő gazdasági nyomás napról napra, kritikus mértékben erősödik.
Ezért elfogadhatatlan számukra, ha a jogállamiságot aláásni akaró vezetők - saját önös érdekeiket választóik érdeke elé helyezve - arra vetemednek, hogy a helyreállítási tervet túszul ejtsék.
Mint írták, az igazságügyi rendszer válságban van, és az egész uniós jogrend megkérdőjeleződik, ha egy tagállam kormánya szájkosarat tesz bíróira, a félelem légkörét teremti meg igazságszolgáltatási rendszere minden szintjén.
A polgári szabadságjogokra, a médiaszabadságra és a pluralizmusra hatalmas nyomás nehezedik. A sajtószabadság és a civil társadalom elleni támadások, az újságírók elleni verbális és fizikai agresszió (sőt merényletek), a kormányokat támogató oligarchiák térfoglalása a médiában néhány tagállamban a jelek szerint általánossá válik.
A sajtószabadság nem luxus, hanem a szabad és működő demokráciák létének előfeltétele.
Az EU belső piacát is veszély fenyegeti, ha maroknyi ember átveszi az irányítást a közpénzek és a közbeszerzések felett. A korrupció így válik mindennapi jelenséggé. Ezért tartják létfontosságúnak ezen folyamatok ellen a valódi jogállamisági feltételeket az európai költségvetésben.
Az óra egyre hangosabban ketyeg. A Tanács elfogadta álláspontját, így a tárgyalások végre megkezdődhetnek, de néhány alapvető biztosíték sajnos hiányzik. Először is világos és eredményre vezető folyamatra van szükség, a Bizottságra bízott döntésre, amelyet a Tanács csak a szavazatok minősített többségével tud felülbírálni.
A folyamatnak alapvető minimumként ki kell terjednie legalább a jogállamiság elvei és az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások kezelésére. A Bizottság megállapításait az újonnan bevezetett Éves Jogállami Jelentésre és egy független szakértőkből álló bizottság munkájára kell alapozni.
A frakcióvezetők kiskapunak tartják, hogy a tagállamok az ügyet az Európai Tanács majdani üléseire halasszák, mert ezzel a kérdés rendezése évekre megrekedne, ami éppen a intézkedésektől tartók érdekeit szolgálja.
Szerintük meg kell védeni az EU polgárait egyes kormányok gyakorlatától, létre kell hozni egy olyan rendszert, ami lehetővé teszi, hogy az unió forrásaihoz közvetlenül hozzáférhessenek.
Egyetlen európai állampolgárt sem szabad megbüntetni azért, mert kormányuk nem tiszteli és nem tartja be uniónk alapelveit.
A folyamatba mindhárom uniós intézményt be kell vonni, de az Európai Parlament kész a teljes felelősséget vállalni, mert ezt várják el az állampolgárok. Ugyanakkor figyelmeztetik a Tanácsot, hogy tegye ugyanezt, tanúsítson konstruktív hozzáállást a jogállamiság ügyében.
Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük nagyszerű európai demokráciánkat, gazdaságunkat, értékeinket - és ami a legfontosabb, polgáraink érdekeit. Küldetésünk mellett kitartunk: az európai értékek nem eladóak!
A nyílt levelet öten (Manfred Weber (Európai Néppárt), Iratxe Garcia Pérez (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége), Dacian Ciolos (Renew Europe/Megújuló Európa), illetve Ska Keller és Philippe Lamberts (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) jegyzik.
Kiemelt kép: Az Európai Parlament plenáris ülése a brüsszeli ülésteremben szeptember 17-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet
