Veszített lendületéből a kínai gazdaság a koronavírus-járvány utáni látványos növekedése után. A BBC News azt írja, Kínában a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben 7,9 százalékot nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez azonban kevesebb, mint a fele az előző negyedévben tapasztalt aránynak, és elmaradt a 8,1 százalékos növekedésre vonatkozó előrejelzéstől.
A hivatalos júniusi adatok a vártnál ugyanakkor jobb növekedést mutattak a kiskereskedelem és az ipari termelés terén.
"A kínai gazdaság stabil fellendülést mutatott, a termelés és a kereslet élénkült" - áll a statisztikai hivatal közleményében, amely azonban óvatosabban folytatja: a koronavírus globálisan terjedő mutációit és más külső tényezőket említve bizonytalanságra hívja fel a figyelmet. Vezető közgazdászok aggodalmakat fogalmaztak az elmúlt hónapokban Kína gazdaságának talpra állítását illetően.
A vas, a réz és más nyersanyagok árai évtizedes rekordokat döntöttek meg, ami hozzájárult a rekordszintű inflációhoz.
Áprilisban a hivatalos adatok azt mutatták, hogy Kína gazdasága rekordsebességgel, 18,3 százalékkal nőtt 2021 első negyedévében. Ez volt a legnagyobb ugrás a GDP-ben azóta, hogy Kína 1992-ben megkezdte a negyedéves nyilvántartás vezetését.
Kína gazdasága 6,8 százalékkal zsugorodott 2020 első negyedévében a Covid-19 kitörésének csúcsán bekövetkezett országos leállások miatt.
