Skócia számára ez volt az első: az aberdeeni városi tanács jegyzőkönyvének bejegyzése szerint az Újvilág európai felfedezését követően az 1596-ban Aberdeenből Új-Fundlandra vitorlázó William nevű hajó tette meg először skót hajóként az utat az Atlanti-óceánon. Eddig egy 1600-as utat tartottak számon ebből a szempontból, a Dundeeból származó Grace of God (Isteni kegyelem) Portugáliából tartott Észak-Amerikába.


Valószínűleg halászni mentek

Az út részletei, kronológiája, pontos irányvonala ugyanakkor bizonytalan. Arkady Hodge történész kutatásaiból tudható, hogy visszaútján a William a Clyde folyónál érte el Skóciát, és 1597. április 28-án a vámhivatalnál azt jelentette, hogy fedélzetén francia bort szállít. Nem ismert, ezután merrefelé járt, 1600 áprilisában viszont már Portugáliában, a Portótól délre fekvő Aveiróban kötött ki.

Nem egyértelmű, mi volt a skót hajó első úticélja, ám a korabeli viszonyok fényében megkockáztatható a feltevés, hogy a legénység tőkehal-halászat miatt kereste fel az új-fundlandi partokat.

A XVI. század elejétől kezdve a halászati idényben rendszeresen látogatták baszk, angol, portugál, francia és spanyol halászhajók a térséget, és a megfelelő módszert is kifejlesztették (a tőkehal szárításával és sózásával), hogy miként őrizzék meg a hal minőségét a hosszú hazaúton.

Kik voltak a hajósok?

A tanácsi jegyzőkönyv abba is bepillantást enged, kik hajóztak a William fedélzetén az Újvilágba. A hajóskapitányt William Findlay-nek hívták, ezt onnan tudjuk, hogy neve szerepel abban a feljegyzésben is, amely az újvilági úttal összefüggésben keletkezett adósságok ügyében a helyi bíróságon tartott tárgyalást, illetve a részvényesek megjelenését rögzítette 1601 májusában.

Az újfundlandi vállalkozás további partnerei, tulajdonosai egy Alexander Kempt és egy Archibald Smith nevű polgár, valamint a hajó írnoka, ifj. Patrick Donaldson voltak. A feljegyzés szerint Donaldson, Findlay, Kempt és minden bizonnyal Smith is részt vett a szállítmányozási és felszerelési feladatokban a hajó atlanti-óceáni útján.

A William 1596 júliusában futott ki Aberdeenből, s négy évvel később, 1600 júliusában tért oda vissza, vagyis

a tengerészek mintegy négy évig távol voltak a családjuktól.

A William és a Grace of God útja azt is egyértelművé teszi - húzza alá Thomas Brochard, az Aberdeeni Egyetem kutatója -, hogy az újvilági hajók a hazaúton nagy kitérőt tettek, több kikötőben is megálltak. A kora újkori atlanti átkelésekről tovább bővülhetnek az ismereteink, ha a történészek még pontosabban feltérképezik a Brit-szigetek és az Ibériai-félsziget közötti kereskedelmi kapcsolatokat.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!