A világ legnagyobb ismert teknősének kövületeit azonosították Dél-Amerikában - írja az MTI. A Stupendemys geographicus páncélja 3 méter hosszú volt, a hímek páncéljain pedig szarvak nőttek, ami ritkaságnak számít a teknősöknél. A faj létezése régóta ismert, a különleges állat százszor nagyobb volt, mint legközelebbi rokona, az Amazonasban élő Duméril-folyamteknős.
A Stupendemys geographicus Dél-Amerika trópusi északi részén, a mai Kolumbia, Venezuela és Brazília területén volt őshonos, ahol számos egyéb nagy testű állat élt. A régió 5-10 millió évvel ezelőtt tápanyagban gazdag, mocsaras élőhely volt, ahol többek között óriás rágcsálók és páncéloshüllők (krokodilok, alligátorok, kajmánok és gaviálok) is előfordultak.
Az új, szokatlan leletekre venezuelai és kolumbiai lelőhelyeken bukkantak a Zürichi Egyetem munkatársai. Mivel bebizonyosodott, hogy kétféle páncéltípus létezik, a szakértők megállapították, hogy a Stupendemys geographicus esetében a két nem páncélja különbözött: a hímekén szarvak voltak.
A kutatók szerint az új maradványok alapján a teknősök története némi finomításra szorul.
A minták elemzése után alapvetően kellett revideálnunk a faj evolúciós kapcsolatait a teknősök családfáján belül. Most már tudjuk, hogy az Amazonas vidékének bizonyos ma élő fajai a Stupendemys legközelebbi élő rokonai"
- mondta Marcelo Sanchez, Zürichi Egyetem Paleontológiai Intézetének és Múzeumának igazgatója.
A Brazíliából, Kolumbiából és Venezuelából származó fosszíliák arra is utalnak, hogy az óriásteknősök földrajzi elterjedése jóval nagyobb volt, mint azt eddig feltételezték: a dél-amerikai kontinens teljes északi részén honosak voltak.
Kiemelt kép: Edwin Cadena
