A világ legnagyobb ismert teknősének kövületeit azonosították Dél-Amerikában - írja az MTI. A Stupendemys geographicus páncélja 3 méter hosszú volt, a hímek páncéljain pedig szarvak nőttek, ami ritkaságnak számít a teknősöknél. A faj létezése régóta ismert, a különleges állat százszor nagyobb volt, mint legközelebbi rokona, az Amazonasban élő Duméril-folyamteknős.

A Stupendemys geographicus Dél-Amerika trópusi északi részén, a mai Kolumbia, Venezuela és Brazília területén volt őshonos, ahol számos egyéb nagy testű állat élt. A régió 5-10 millió évvel ezelőtt tápanyagban gazdag, mocsaras élőhely volt, ahol többek között óriás rágcsálók és páncéloshüllők (krokodilok, alligátorok, kajmánok és gaviálok) is előfordultak.

Kép: Jaime Chirinos

Az új, szokatlan leletekre venezuelai és kolumbiai lelőhelyeken bukkantak a Zürichi Egyetem munkatársai. Mivel bebizonyosodott, hogy kétféle páncéltípus létezik, a szakértők megállapították, hogy a Stupendemys geographicus esetében a két nem páncélja különbözött: a hímekén szarvak voltak.

A kutatók szerint az új maradványok alapján a teknősök története némi finomításra szorul.

A minták elemzése után alapvetően kellett revideálnunk a faj evolúciós kapcsolatait a teknősök családfáján belül. Most már tudjuk, hogy az Amazonas vidékének bizonyos ma élő fajai a Stupendemys legközelebbi élő rokonai"

- mondta Marcelo Sanchez, Zürichi Egyetem Paleontológiai Intézetének és Múzeumának igazgatója.

A Brazíliából, Kolumbiából és Venezuelából származó fosszíliák arra is utalnak, hogy az óriásteknősök földrajzi elterjedése jóval nagyobb volt, mint azt eddig feltételezték: a dél-amerikai kontinens teljes északi részén honosak voltak.

Kiemelt kép: Edwin Cadena


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!