Az új maradványok nagyjából 500 millió évvel idősebbek az előző csúcstartóknál - írja a Live Science. Az eddigi legősibb leletek Dél-Afrikában és Ausztráliában kerültek elő évtizedekkel ezelőtt.
A geológiai adatok azt mutatják, hogy az élet már mintegy 3,8 milliárd éve megjelent az óceánokban. A korai szárazföldi életre utaló nyomok azonban nagyon ritkák. Ennek elsődleges oka az lehet, hogy a Föld nagy részét egészen 3 milliárd évvel ezelőttig víz borította.
Ennek ellenére a kutatók már évtizedekkel ezelőtt felvetették, hogy a mikroorganizmusok már igen korán megjelenhettek az óceánokon kívül is. A probléma az volt, hogy sokáig nem sikerült szilárd bizonyítékokat találni ennek alátámasztására.
Az új felfedezés azonban igazolja, hogy az élet már korán kialakult a kontinenseken is. A Martin Homann, az Európai Tengertudományi Intézet munkatársa által vezetett csapat a Dél-Afrika keleti részén fekvő Makhonjwa-hegységben fedezte fel a megkövült mikrobákat. Az érintett fosszíliák az úgynevezett Moodies-csoporthoz, minden idők egyik legkorábbi partvonalához tartoznak.
Stefan Lalonde, az új tanulmány társszerzője szerint a mikroorganizmusok igen jó állapotban maradtak fenn. A maradványok elhelyezkedése azt mutatja, hogy az ősi élőlények egy folyómederben éltek - ez pedig szárazföldi környezetnek tekinthető. A köveken talált fodrozódások azt sugallják, hogy a térségben a víz egy irányba áramlott, ez pedig újabb bizonyítéka annak, hogy a létformák egy folyóban vagy annak partján éltek.
Ez lényegében a Föld legrégebbi folyómedre. És már az életet is tartalmazza
- nyilatkozta Lalonde.
A korábbi leletektől eltérően az új kövület nem baktériumoktól származó anyagok nyomait, hanem magukat a megkövült mikrobákat tartalmazza. A réteges fosszília úgy jött létre, hogy egy üledéktakaró került egy rétegnyi mikroorganizmusra, az üledékre pedig később élőlények egy másik csoportja telepedett rá. Az idők során aztán egyre több üledék- illetve mikrobaréteg került egymásra.
A kőzetekben ráadásul szerves anyagok is fennmaradtak. A nitrogénatomok elemzése így felfedte, hogy az ősi élőlények valószínűleg nitrátból nyertek energiát. Mikor az érintett mikroorganizmusok kifejlődtek, a Föld légkörében még jóval kevesebb oxigén volt. Éppen ezért az organizmusok többsége a nitrátot hasznosította.
A kutatók a felfedezés alapján úgy vélik, hogy a korszakban az élet már meglehetősen gyakori lehetett a szárazföldön is.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
