Megreptettük a vadiúj Mavic Minit, a DJI legolcsóbb hobbidrónját

A DJI már évek óta élen jár a lakossági célra szánt drónok fejlesztésében, és a közelmúltban rendre pompás gépekkel álltak elő, főleg a félprofi kategóriában. A Mavic Air és a Mavic 2 Pro egyaránt elnyerte a tetszésünket, viszont ezektől a termékektől sokakat elriaszthat, hogy még az olcsóbbiknak számító Air is 220 000 forint környékén vihető haza. Az olcsóbb belépő kategóriát eddig a Spark nevű modell képviselte, ezt a gépet viszont nyugdíjba küldte a DJI, és a leváltására érkezett a 135 000 forintról induló Mavic Mini, amit kifejezetten a reptetéssel ismerkedő és kezdő hobbidrónosoknak szán a kínai gyártó.

DJI Mavic Mini. Fotó: Ivádni-Szabó Balázs

Mavic Mini: kicsi a bors, de sokáig bírja

A drón egyik legfontosabb tulajdonsága és újdonsága a súlya: akkumulátorral együtt is 249 gramm, méghozzá nem véletlenül, ugyanis az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban 250 grammtól kell regisztrálni a gépeket, hogy a felhasználó repülhessen vele. Hasonló szabályozás hiányában nálunk ez nem olyan fontos tényező, így marad a tény, hogy a gép összehajtva elfér a tenyerünkben és akadnak olyan okostelefonok, amik többet nyomnak, mint ez az egészen apró repülő ketyere.

Összehajtva még egy zsebbe is be lehet gyömöszölni. Fotó: Ivádni-Szabó Balázs

Formára a Mini követi az eddigi Mavic termékek vonalait, anyaghasználat terén viszont meg sem közelíti a korábban emlegetett társait. Kézbe véve látszik, hogy ez a masina olcsóbb műanyagból készült, bár itt nyilván nemcsak a spórolás játszott közre, de az is, hogy a drón tartani tudja az emlegetett súlyhatárt.

A gép másik kiemelkedő tulajdonsága, hogy a 2600 mAh-ás akkumulátorral (kedvező időjárási viszonyok mellett) akár 30 percig is tud repülni, ami a duplája a Spark képességeinek. Ebben persze közrejátszik az is, hogy a Mini testén mindössze két szenzor kapott helyet, azok is a gép alján, a biztonságos leszállás elősegítéséhez. Elöl, hátul és oldalt nincs semmi, csak érzékelőnek tűnő dizájnelemek, sőt a gép az orrában lévő kamerát sem használja érzékelésre, így az elődökkel szemben egyáltalán nem figyelmeztet, ha túl közel repülünk valamihez vagy valakihez - mivel egy kezdőknek szánt hobbidrónról beszélünk,

ez mindenképpen érdekes döntés a DJI részéről.

Cserébe már az alapcsomagban találunk távirányítót (csak mobilos vezérlésre nincs is lehetőség), illetve kamerafronton is jobb megoldást kapunk, mint a Spark esetében. A 1/2,3 hüvelykes, 12 megapixeles (f/2.8) CMOS szenzor egy háromtengelyű motorizált stabilizátoron pihen, amivel maximum 4000×3000 pixeles fotók, illetve Full HD (25, 30, 50, 60 fps) és 2,7K (25, 30 fps) felbontású videók készíthetők. A kontrollerhez kapcsolódó telefonunk kijelzőjén ugyanakkor 720p-ben, maximum 4 mbps sebesség mellett és 30 fps képfrissítéssel követhetjük nyomon, hogy éppen mit lát/rögzít a drónunk.

A gépnek saját háttértára nincs, így amennyiben nemcsak repkedni szeretnénk vele, hanem készítenénk videókat és fotókat is, akkor mindenképpen érdemes beszerezni legalább egy 32 GB-os micro SD kártyát, ugyanis egy kétperces, 2,7K-s, másodpercenként 30 képkockával készült videó közel 1 GB helyet igényel.

Az alapcsomag része a kontroller, de mobil is kell az irányításhoz. Fotó: Ivádni-Szabó Balázs

A Mavic Minihez a gyártó vadonatúj alkalmazást is fejlesztett DJI Fly néven, ami egyszerűbb, mint a korábbi modellekhez járó szoftverek, de ugyanúgy tartalmaz oktatómódot, amiben virtuálisan sajátíthatók el a gép kezelésének alapjai, illetve az appon belül arra is adott a lehetőség, hogy a rögzített felvételeket előre legyártott sablonok szerint szerkesszük. A rendszer emellé tudja az olyan népszerű módokat, mint a Dronie, a Circle, a Helix és a Rocket, azaz egyetlen gombnyomással csinálhatunk olyan látványos felvételeket, mikor a drón magától, irányítás nélkül repül körbe minket vagy készít távolodó/közeledő felvételeket úgy, hogy közben a kamera a kijelölt témára/személyre koncentrál.

Katt a képre az eredeti felbontású légi fotóért.. Fotó: Birkás Péter / 24.hu

Megreptettük

A DJI-nak hála már a hivatalos bejelentés előtt kipróbálhattuk a drónt, viszont a tapasztalataink felemásak, feltehetőleg azért, mert egy olyan, nem kereskedelmi forgalomba szánt modell került a kezünkbe, amivel még akadhatnak (és akadtak is) problémák, illetve

az anomáliákhoz köze lehet a béta állapotú szoftvernek is.

A kezelés pofonegyszerű: a drón alapvetően kezes, még kezdőként is könnyedén irányítható, ugyanakkor a duális wifin (2,4 és 5 GHz) alapuló kommunikáció képtelen volt biztosítani a DJI által ígért 2 kilométeres hatótávot. A szerkesztőség mellett már 150 méter előtt szaggatott a kép és megszakadt a kapcsolat, a Duna-parton sem sikerült elérni a 250 métert, de a vidéki pusztában, mindenféle zavaró hálózatoktól távol sem sikerült 350 méternél tovább jutni úgy, hogy legyen normális minőségű stream és ne vesszen el a jel.

Mindez annyira messze van az egészséges hibahatártól, hogy az első reptetések után újabb példányt kértünk a gyártótól, és a rendes tesztünket már a cseregép képességei alapján fogjuk megírni.

A Mini amúgy 3 fokozatra képes a levegőben: a Position az alapbeállítás, ilyenkor optimális körülmények között 8 m/s a sebesség, a Sport módban már 13 m/s-mal lehet hasítani, illetve adott még a CineSmooth, ahol maximum 6 m/s-ot tud a drón, és ez a fokozat direkt arra lett kitalálva, hogy a felhasználó könnyebben készíthessen megfelelő minőségű videókat a levegőben. Amennyiben jó a kapcsolat a távirányító és a gép között, azaz nem szaggat a stream, és jól irányítható a drón, akkor egész szép felvételek készíthetők (bár a dinamikatartomány nem az igazi) - ahogy az a videónkban is látható.

Hibás példányra utal az is, hogy a DJI drónoktól szokatlan módon a nálunk járt Mavic Mini képtelen volt egyenesen repülni, jobbra húzott, illetve lassan, de biztosan emelkedett, anélkül, hogy hozzányúltunk volna a magasság szabályzásáért felelős analóg karhoz. Remélhetőleg egy héten belül már arról számolhatunk be, hogy az új példánnyal már nem akadtak hasonló és a hatótávval kapcsolatos problémáink.

Két változatban kerül a boltokba

Amit még érdemes tudni, hogy a Mavic Mini a DJI jó szokásához híven két változatban lesz elérhető november 11-től. Az alapcsomag ára a fentebb már említett 135 000 Ft, és ebben a pakkban a gép, a kontroller, az erre felcsavarható kis karok és az egy szem aksi mellett csak a pótpropellereket, a cseréhez használható csavarhúzót és csavarokat és a szükséges kábeleket (lightning, USB-C, micro USB) találjuk.

6 Fotó megtekintése