A szibériai Bajkál-tavon a téli hónapok alatt időnként hatalmas jéggyűrűk jelennek meg. A formációkat a 2000-es évek elején fedezték fel a szakértők, azóta azonban nem jöttek rá, hogy mi is alakíthatja ki őket. Kutatók egy csoportjának most sikerülhetett megoldást találnia a rejtélyre - írja a Gizmodo.
A szakértők úgy vélik, hogy a formációk a jég alatt található meleg víz körkörös áramlása miatt jöhetnek létre.
A gyűrűket a földről nem lehet észrevenni, a műholdak és a repülőgépek viszont jól látják őket. Egy-egy jéggyűrű 5-7 kilométer átmérőjű szokott lenni, a külső, sőtét perem pedig 1 kilométer széles. A formációk néha napok alatt eltűnnek, máskor viszont hónapokig fennmaradnak.
A gyűrűket eddig csak a Bajkál-tavon, illetve a mongóliai Hövszgöl- és az oroszországi Tyeleckoje-tavon látták, kialakulásuk megjósolhatatlan. Korábban számos elmélettel álltak elő, hogy megmagyarázzák a jelenséget, egyes szakértők gázszivárgásra, míg mások biológiai eredetre gyanakodnak.
2016-2017-ben egy nemzetközi csapat fúrt le a jégbe, és megállapították, hogy a víz körkörösen áramlik a formációk mélyén. Utóbb a hőmérsékletet is felmérték, a gyűrűk alatt a tó 1-2 Celsius-fokkal melegebb volt, mint a környezete. Alexei Kouraev, a Toulouse-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ezek a meleg áramlatok állhatnak a titokzatos formációk hátterében.
Kiemelt kép: iStock
