A G7 gazdasági portál járta körbe azt a problémát, hogy miért lett drágább a húslevesben a zöldség, mint a hús. A cikk megírásának időpontjában az egyik hipermarketben a friss csirke levesaprólék (80 deka) 433 forintba került, az előválogatott vegyes leveszöldség tálcájáért (75 deka) viszont 649 forintot értek el.
Az áremelkedést mutatja, hogy az ország legnagyobb elosztópiaca, a budapesti Nagybani nemrég közölte, hogy a petrezselyemgyökér (közismertebb néven fehérrépa) éves összehasonlításban 300 százalékkal drágult, de talán ennél is fontosabb, hogy a burgonya, amely alap élelmiszernek számít Magyarországon, kétszer annyiba került, mint tavaly.
31 százalékkal drágult a zöldségek ára a tavalyihoz képest
A magasabb minőségű termékek iránti kereslet felfutása okozza az áremelkedést.
A G7 pontos kép bemutatása érdekében összehasonlította a Nagybani Piac tavaly július végi és az idei július végi zöldség-gyümölcs árlistáját. A két adatsor összesen közel 150 összehasonlítható tételt tartalmazott, az összehasonlításnál pedig mindkét időpontban az aktuális átlagárakkal számoltak, majd kiemelték az 50 legnagyobb mértékben dráguló zöldséget/gyümölcsöt.
Ebből az látható, hogy hét másodosztályú termék is a jelentős drágulást mutatók között van, ami arra utal, hogy egyáltalán nem csak a prémium, hanem az alacsonyabb minőségű zöldségek és gyümölcsök ára is szépen ment felfelé. Ráadásul pont ezek között van a (másodosztályú) paradicsom, paprika és sárgarépa is, amelyeket a vékonyabb pénztárcájú vásárlók is nagy mennyiségben vesznek.
A drágulást a piaci szereplők három indokkal magyarázzák:
- Csökken a hazai termőterület. Ez a jelenség nem újdonság, de mégis döntő szerepet játszik abban, hogy kis mértékben folyamatos inflálódás van, mivel a hazai zöldség-gyümölcs mennyisége a nagybani piacokon csökken.
- Mivel a kereslet megvan, és a lakosságnál lévő elkölthető pénz mennyisége nő, kieső hazai termést értelemszerűen az import áru veszi át, ám ennek árszintje (a kivételektől eltekintve) általában magasabb. A keresleti piac és a magasabb árú import következtében a termelők kis mértékben emelni tudják az áraikat. Ez azonban csak részben növeli a hasznukat, hiszen időközben az ő költségeik is emelkednek.
- Már csak azért is így van ez, mert a drágulás talán legmeglepőbb oka valójában a piac fehéredése lehet. A zöldség-gyümölcs nagy- és kiskereskedelem sosem arról volt híres, hogy az áfát igyekszik pontosan befizetni, és most sem arról van szó, hogy minden piaci szereplő hirtelen patyolat tiszta lett, a fehéredés azonban megfigyelhető.
A magasabb árak mögött így valójában az állami adóbevételek megugrása állhat, a kereskedők pedig csak mérsékelten élvezhetik a trend előnyeit.
Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás
