Egyre komolyabb viták övezik a budapesti Déli Körvasút (a Kelenföld és Ferencváros állomások közötti vasútvonal) három vágányosra bővítését. A Budapesti Fejlesztési Központ álláspontja szerint a megnőtt terhelés miatt ordító szükség van erre, így gyorsabban átmennek a városon a tehervonatok, és kiszámíthatóbban és sűrűbben járnának itt a zónázó, elővárosi személyvonatok is.
A kritikai oldal szerint azonban azért felesleges a beruházás, mert egyszerűen ki kéne szedni a - nem célirányosan Budapestre érkező, hanem a városon csak áthaladó - teherforgalmat, és akkor már bőven elég lenne a két vágány is az elővárosi szerelvényeknek. (Arról nem is beszélve, hogy a váltókkal jól megszórt állomások, mint Ferencváros miatt nem tudnának lényegesen sűrűbben közlekedni a vonatok.) A beruházás ráadásul sok-sok fa kivágásával és óriási építkezéssel járna.
Kapcsolódó
Kell egy "M0-s" a tehervonatoknak, hogy meg lehessen menteni Budát a brutális vasúti forgalomtól
Gigantikus áron nyerte el a Déli Körvasúthoz kapcsolódó budai és pesti vasúti fejlesztések kivitelezését Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége. Ám a horribilis összeg csupán az egyik probléma, a másik az, hogy ez a beruházás nem váltja ki a tehervonatok számára építendő budapesti elkerülő vasutat.
A megoldást a kérdéssel foglalkozó civilek a V0-s vasúti gyűrűben látnák, ez gyakorlatilag a vonatok M0-sa lenne, zömmel a tranzit teherforgalomnak. Mivel a kelet-nyugati teherforgalom zömmel a budapesti Déli vasúti összekötő hídon megy át, ezt kiválthatná egy új Duna-híddal és a kapcsolódó új vagy meglévő, kibővített, felújított vonalakkal. Nos, most erre az évek során hol előjött, hol elvetett tervre mentek rá az oroszok az Iho.hu cikke szerint.
A lap szerint "az oroszok tapasztalataik, szaktudásuk megosztásán túl nyitottak a projekt finanszírozásában való közreműködés lehetőségének vizsgálatára is". Ez onnan derült ki, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter videokonferencián beszélt orosz kollégájával, Vitalij Szaveljevvel, ahol a Kínából érkező konténervonatok útját is átbeszélték. Palkovics megfogalmazása szerint így:
Magyarország a vasútprogram kiemelt célját beteljesítve akkor válhat Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává, ha a lehető legnagyobb mértékben részesül az Európa és Ázsia közötti áruforgalomból. A Budapest-Belgrád vasútvonal már kivitelezés alatt álló kapacitásbővítő korszerűsítése a görög kikötőkbe befutó áruk számára kínál minden másiknál gyorsabb útvonalat a kontinens belseje felé. A Távol-Keletről szárazföldön érkező vasúti szállítmányok a V0-nak köszönhetően a főváros időigényes átszelése nélkül roboghatnak át hazánkon. A Budapestet délről kerülő beruházás környezetvédelmi engedélye jövő tavaszra rendelkezésre állhat, 2023 nyaráig a megvalósíthatósági tanulmány is elkészülhet.
