Elizabeth Debicki utoljára bújt Diana hercegnő bőrébe, hogy megmutassa, mi és hogyan vezetett tragikusan korai halálához.
Megérkezett a Netflixre A korona 6. évada, melynek fókuszában egyértelműen a az angol királyi család huszadik századi történetének legnagyobb tragédiája, Diana hercegnő halála áll. Az évad egyszerre állít olyat, amit már eddig is tudtunk, de nem baj, ha újra elismétlik nekünk, olyasmit, amit már halálra ununk, és olyan kérdéseket is felvet, amin nem biztos, hogy a néző elgondolkodott valaha is. Akár személyes viszonylatban, akár a királyi családéban, akár Anglia történelmével és társadalmi-politikai struktúrájával kapcsolatban. Bár a sorozat eddig is ezt csinálta, egy ilyen kiélezett helyzet, mint "a szívek királynőjének" halála nyilvánvalóan felerősíti a narratíva hangsúlyos pontjait és felhívja a figyelmet a rendszer hibáira és az újabb tragédiák potenciáljára.
és ki tudja, hányadíziglen érzi majd a leszármazottaik ezt a gyűlölködés-csatát. Aminek sok oka van, és nem elsősorban Meghan könnyen elítélhető karaktere, hanem egy sokak által megkérdőjelezett tradíciókból épült, de nem elég gyakran felújított-tatarozott, sokszor omladozó rendszer hibái is az eredők közt keresendők.
Szóval a hatodik évad első fele, pontosabban négy rész került fel a Netflixre. Megismerjük Diana és Dodi Al-Fayed viszonyát, kettejük kapcsolatának kibomlását és azt, hogy az alkotók szerint milyen erőszakosan hangsúlyos szerepet játszott fia és Diana tragikus sorsában - 1997. augusztus 31-én vesztették életüket a hírhedt, fatális autóbalesetben, Párizsban - Mohamed Al-Fayed, a gazdag pénzember, aki még nagyobbra vágyott. A sorozat szerint arra, hogy hatalmas a Nyugat irányába is terjeszkedjen, méghozzá azáltal, hogy összehozza fiát Dianával, aki a brit trónörökös unokák édesanyja, azaz Al-Fayed értelemzésében a számára aranytojást tojó tyúk.
Diana besétál a csapdába, jachtozgat az apjától infantilis módon függő Dodival, egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és mint a mesében, a király - azaz Mohamed - drukkolva figyeli az eseményeket, és az sem érdekli - mondjuk ilyen szempontból Dodinak és Dinanának is megvan a saját bűntudat-köre -, hogy fia más vőlegénye. Az elképesztő forgatókönyvet az élet írta, mi pedig anno végignéztük az újságokban, ma pedig a sorozatban, és olyan, mint egy túl drámaira írt szappanopera lenne (miközben egy valós személy lefelé tartó spiráljának tragédiáját nézzük végig).
Tehát a sztori: Diana és Dodi ölelkeznek a jachton, a paparazzók lefotózzák, kikerül a világsajtóba, beindul minden idők legdrágább fénykép-hajhászata és a paparazzi-biznisz magas fordulatszámra teker, a botrány kirobban, Dodi szétmegy a menyasszonyával, aki bepereli. Eközben a királyi házban áll a bál, mert Camilla születésnapját - képzavarral élve - beárnyékolja a Dianát övező rivaldafény.
Aki a Nyugat elismerésére vágyik, mert ősi frusztrációt hordoz az arab világ mellőzöttsége miatt. Ennek lesz is két áldozata pár héten belül, a fia és a walesi hercegné.
Dianáról és a sokszor elmesélt paparazzo-üldöztetésről szépen és visszafogottan mesél a sorozat, a királyi ház reakcióit is diplomatikusan ábrázolják, a haláleset körülményeit pedig szintén ízlésesen mutatják be - nem mellesleg Dominic West Károly hercegként, a gyászoló exférjként élete egyik legszebb és legmélyebb alakítását nyújtja, hiszen nagyon komplex érzelemskálát kell végigjátszania.
A hatodik évad erősen indít,
A korona a lehető legdiszkrétebben és mégis érzékletesen mutatta be a megmutathatatlant. Várjuk a folytatást. Az összeesküvés-elméletek kedvelői csak pár elgondolkodtató pillanatot kapnak, a királynő ebben az évadban is, akárcsak a korábbiakban megőrzi a méltóságát.
