Szakértők egy csoportja kideríthette, hogy miért állították fel az őslakosok a Húsvét-sziget jellegzetes szobrait - írja a ScienceAlert. A mintegy ezer moainak nevezett szobor funkciójáról régóta folyik a szakmai vita.
A moaik több mint 90 százaléa a Rano Raraku nevű kőfejtőből származik. Az új elemzés alapján a területet nemcsak a kövek beszerzésére használták, a Rano Raraku a mezőgazdasági munkának is otthont adott. A szakértők a környékről begyűjtött talajmintákat elemezve megállapították, hogy a területen több növényt, például banánt is termesztettek.
A kőfejtőnél létrehozott szobrok egy részét utóbb elszállították, közel 400 moai azonban a Rano Rarakunál maradt. Ezek közül többet a földbe süllyesztettek, ami arra utal, hogy később sem tervezték elvinni őket.
A sziget többi területén az erózió miatt a talaj terméketlenné vált, a kőfejtő környéke azonban továbbra is jó minőségű maradt.
A kutatók azt feltételezik, hogy a helyiek azért hozták létre a maoikat a Rano Raraku kőzeteiből, hogy más területeket is termékennyé tegyenek.
Sok szakértő már korábban is felvetette, hogy a szobroknak termékenységi funkciójuk volt, de ez az első valóban meggyőző bizonyíték az elmélet mellett. Az új vizsgálat alapján azt is alátámasztja, hogy a Rano Rarakunál hagyott moaikat nem tervezték később elszállítani, hanem szándékosan hagyták a termékeny területnél.
Kiemelt fotó: iStock
