Szakértők egy csoportja azt vizsgálta, hogy az óriáskalmár miként lehet ilyen hatalmas - írja a Phys.org. Az akár 13 méter hosszúra is megnövő élőlény lehet az alapja a skandináv mitológia krakenjének.
Mélytengeri életmódja miatt még egyetlen élő példányt sem sikerült befogniuk a kutatóknak, éppen ezért csak keveset tudni a fajról. A Koppenhágai Egyetem által vezetett csapat most az állat teljes genomját szekvenálta, ami sokat segíthet az óriáskalmár megértésében.
A szakértők arra jutottak, hogy a faj genomja mintegy 2,7 milliárd DNS-bázispárt tartalmaz, összehasonlításképp: az emberé nagyjából 3 milliárdot. A kutatók az állat egyes géncsaládjait más fejlábúakéval és az emberekével is összevetették.
A csapat arra jutott, hogy a fontos, a fejlődést befolyásoló gének minden élőlénynél egy másolatban voltak jelen, kivéve az óriáskalmárnál.
Ez azt jelenti, hogy a faj nem teljes genommásolás révén nőhetett ilyen nagyra. Ez a méretnövelő stratégia az evolúció során a gerinceseknél már rég megjelent.
A szakértők olyan géneket is találtak az állat genomjában, melyek rendszerint nem lelhetőek fel nagy számban a gerinctelenekben. Ezek az úgynevezett protokadherin-családba tartoznak, a protokadherinek többek közt a komplex agyak létrejöttét segítik.
A kutatók bíznak benne, hogy az adatoknak köszönhetően később további érdekességet tudhatnak meg a valóságos tengeri szörnyről.
