Egyes élelmiszerek tovább drágultak egy év alatt. Az üzemanyagokért és a használt autókért viszont kevesebbet kellet fizetni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a kormány novemberre már 8 százalék alá, 7,9 százalékra szorította vissza az áremelkedés mértékét. Nagy Márton az adatok alapján pénteki közleményében kijelentette, hogy az infláció csökkentése jó ütemben halad, ami lényeges segítséget jelent a családok és a gazdaság számára egyaránt – számol be az MTI. Mindez azt jelenti, hogy a januári csúcspontjához képest már harmadára esett vissza az áremelkedés mértéke – tette hozzá a miniszter.
Úgy fogalmazott: megállapítható, hogy novemberben az élelmiszerek inflációját is egy számjegyűre szorította vissza a kormány, az éves árváltozás 7,1 százalékot tett ki. Pozitív előrelépést jelent az is, hogy októberhez képest 3,6 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára.
Az élelmiszerek ára egy év alatt 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (49,7 százalék), a csokoládéé és kakaóé (19,1 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (17,9 százalék), valamint a büféáruké (17,0 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 24,4, a liszté 15,8, a sajté 10,4, a vaj és vajkrémé 9,9, a száraztésztáé 7,4 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 18,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 36,2, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,8, a palackos gázért 1,9 százalékkal többet kellett fizetni.
A KSH jelentése szerint a szolgáltatások 12,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,7, az üdülési szolgáltatás 15,8, a sport- és múzeumi belépők 14,1, a járműjavítás és -karbantartás 13,8 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
Az állateledelek ára 24,3, a mosó- és tisztítószereké 15,2, a testápolási cikkeké 7,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 3,3 százalékkal magasabb lett.
A KSH közölte: a tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,5 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 9,4, a fűtő- és főzőberendezéseké 4,3, a szobabútoroké 3,7, az új személygépkocsiké 3,3 százalékkal nőtt.
Októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek átlagosan 0,5 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,6 százalékos emelkedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. A baromfihús 2,0, az étolaj 1,9, a vaj és vajkrém 1,6, a cukor 0,8 százalékkal kevesebbe került, mint októberben.
Novemberben a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkek 1,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 1,2, ezen belül a vezetékes gázért 2,5, a tűzifáért 0,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint októberben.
A bérek és a fizetések vásárlóerejének folyamatos növekedése megnyitja az utat a fogyasztás bővülése, ezen keresztül pedig a beruházások növekedése és a gazdasági növekedés helyreállítása előtt – tette hozzá Nagy Márton. Megerősítette: a kormány célja, hogy az infláció leszorítását követően jövőre újra dinamikusan 3-4 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság.
Korábban több közgazdász úgy nyilatkozott, hogy egy trükkös számítási módszernek köszönhető, hogy a KSH októberben egy számjegyű százalékra szorította az inflációt.
