Egy 5700 éves rágógumi vizsgálatával tárták fel fogyasztójának nemét, szemének színét, utolsó táplálékát, illetve a szájában található baktériumokat - írja az MTI.
Ez az első eset, amikor egy teljes ősi emberi genomot sikerült visszanyerni nem csupán emberi csont- vagy fogmaradványból"
- mondta Hannes Schroeder, a Koppenhágai Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A szakértő hozzátette, az érintett időszakból ritkán azonosítanak emberi maradványokat.
A dél-dániai Syltholmban zajló ásatásokon feltárt nyírfakátrány-darabot a kőkori ember rágógumiként használhatta. A lelőhely páratlan, a helyi iszap szinte mindent, még a szerves maradványokat is megőrizte.
A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt. A szakértők szerint az illető genetikailag jóval közelebb állt az Európában ekkor élő vadászó-gyűjtögető emberekhez, mint az időszakban Skandinávia középső részén fellelhető populációhoz.
A térségben a kutatók találtak növényi (mogyoró) és állati (kacsa) DNS-t is, ami segített jobban megérteni, hogy miként festett a korszakban a térség. A kutatók azt nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéreg pépet miért puhította a nő a szájában. Elképzelhető, hogy ragasztóanyaggá akarta alakítani, de az is lehet, hogy a fogát tisztította vele, vagy az éhségét akarta így csillapítani.
Kiemelt kép: Tom Björklund
