A század közepére 33 millióról 77 millióra nőhet Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A klímaváltozás mérséklésével csökkenthető lenne a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása.
Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve. A meleg idő következtében korábban indul meg a virágzás (hazánkban idén már január 13-án megkezdődött az allergiaszezon!), és a vegetációs időszak hossza is kitolódik a magasabb hőmérsékleti értékek miatt. A légköri szén-dioxid koncentráció pedig a pollenszám növekedését eredményezheti. Az egészségügyi kockázatok (légzési nehézségek, asztma stb.) mellett ez további anyagi nehézségeket is jelenthet az allergiásoknak. Összehasonlításképp, az USA-ban 2008-2013 között az évi gyógyszer-költsége egy asztmás betegnek 3200 dollár volt, ami a jelenlegi árfolyamon több mint 1,1 millió forint. A klímaváltozás mérséklésével csökkenthető volna a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása.
Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás. Idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában.
A pollenkitettség bizonyos szezonális légzési vírusokkal szemben gyengíti az immunitást. Ha az allergia miatt már gyulladásban van az orrnyálkahártya, akkor könnyebben fertőződik meg. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásokkal járhat az allergiás betegségben szenvedők számára (is).
Egy tanulmányban 17 állomást vizsgáltak és 11 esetben szignifikáns növekedést találtak a pollenszezon hosszát illetően, ami átlagosan 0,9 nap/év volt; 12 állomáson pedig a pollenmennyiség növekedését állapították meg.
A magasabb szén-dioxid koncentráció pedig nem csak közvetlenül (a melegedés által) fejti ki hatását: a növény fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhat, ami több pollent tud kibocsátani.
Az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak.
A klímaváltozás a beltéri penészre is hatással lehet: a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek. Elegendő idővel és súlyossággal a penésznek való kitettség is asztmát alakíthat ki, vagy súlyosbíthatja a meglévőt.
A zivatarok is növelhetik az allergiás asztma kockázatát. A zivatarok nyomásváltozást és szelet hoznak – ami kisebb darabokra töri a pollen- és penész-spórákat, így szállításuk és belélegzésük is könnyebb.
Az esővel való kapcsolat összetettebb: általában a meleg, száraz, szeles idő kedvez a szállításnak, de vannak fajok, amik röviddel az eső után bocsátanak ki több spórát a megnövekedett nedvesség miatt.
Hazai allergiaviszonyok
Magyarországon három fő pollenszezont különíthetünk el:
Továbbá meg lehet még különböztetni a szezonalitás nélküli allergéneket, úgymint például a poratkákat vagy az állati szőrt.
Az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 20 évre vonatkozóan vizsgálta az égert és a pollenszezon korábbra tolódását állapították meg: 2000-2010 között átlagosan a 46. napon indult, 2010. után pedig már a 25. napon. Szimulációk szerint
Ezek a projekciók elsősorban a klímaváltozást vették figyelembe, de a trendeket az invazív növényfajok terjedésével is befolyásolták. A parlagfű allergia egy elterjedt egészségügyi probléma lesz Európa-szerte (Skandinávia, a Balti államok, valamint Spanyolország, Portugália és Írország nagy részének kivételével), olyan területekre is kiterjedve, ahol jelenleg ez nem gyakori.
A melegedés miatt előbb fog kezdődni a pollenszezon és ki is tolódik a hossza, de ez különbözik az egyes régiók, fajok szerint. Észak-, Nyugat- és Közép-Európában a nyírfa-szezon virágzása korábbra tolódott és két héttel hosszabb lett az elmúlt évtizedekben. Délkelet Európában a pollenszám több mint 3-3,5-szeresére nőhet 2,5 fokos globális melegedés esetén.
A szomszéd kertje
A nyírfa pollen az egyik legdominánsabb fa pollen Észak- és Közép-Európában és fő okozója az allergiás náthának. Általánosságban, Európában a nyír pollenre való érzékenység kb. 8-16% között mozog. Az elmúlt pár évtizedben nőtt a pollenmennyiség egyes területeken (ebben a melegedés és a közönséges nyírfa népszerűségének növekedése is szerepet játszhat), valamint a kitettség periódusa is. Svájci adatok szerint (1969-2006) a nyír pollenszezonja kb. 15 nappal korábban kezdődik.
Bajorországban hat állomás adatait elemezték az 1987-2017-es időszakra. Itt is a pollenszezon korábbi bekövetkezését figyelték meg, amely egyes fajoknál évente akár két napot jelenthet. Az éves pollenszám változásának iránya eltérő lehet fajonként: például a mogyoró esetén nőtt, de az üröm esetén csökkent. Három állomásra a 2005-2015 közötti időszakra vonatkozóan a virágzás és a pollen megjelenésének dátuma közti különbséget is megnézték. 17 nappal (medián) korábban fordult elő a pollen, mint virág, és az esetek 63%-ában a pollen forrása nem lokális volt. Azaz a szélviszonyoknak, transzport folyamatoknak is jelentős a szerepe: a távolabbról érkező pollenek még a helyi virágzás előtt kiválthatják az allergiások tüneteit.
A szezonális allergiától több millió amerikai szenved (a felnőttek 26%-a, a gyerekek 19%-a érintett) és a klímaváltozás ezt csak rontja. A melegebb telek nagyobb penész-kitettséget eredményezhetnek. A fagy nem feltétlen öli meg a penészt, hanem csak alvó állapotba kerülhet, és amikor a megfelelő környezeti feltételek visszatérnek, feléled.
Az 1990-2018-as időszakra vonatkozóan 60 észak-amerikai állomás pollen adatait vizsgálták meg. Az eredmények szerint a pollenszezon előrébb tolódott és hosszabb lett (+20 nap), valamint megnőtt a pollenkoncentráció (+21%).
1995-2015 között az USA középnyugati részén kb. három héttel lett hosszabb a parlagfű-szezon. Modellezések szerint a növekvő szén-dioxid koncentráció megduplázhatja a pollentermelést az évszázad végére.
Mit lehet tenni?
Az allergiás megbetegedéskért elősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten. Az allergia fő vezérlői elsősorban nem-klimatikus tényezők (pl. urbanizáció növekedése, társdalami és genetikai tényezők), de
A védekezés szempontjából hasznos lehet a polleninformációk, előrejelzések ismerete. Maszk viselése, vagy a közlekedési útvonalunk megváltoztatása (pl. a szokásos útvonalon sok a nyárfa, míg a szomszédos utcában elkerülhetjük őket) csökkentheti az allergéneknek való kitettséget. Benti programok előtérbe helyezése és a szellőztetés minimalizálása vagy időzítése (esőzés után vagy este, mert akkor alacsonyabb a pollenkoncentráció) is segíthet az allergiás betegségben szenvedőknek.
A gyógyszerek enyhíthetik a tüneteket, de ezeknek jelentős anyagi vonzata is lehet: az Amerikai Egyesült Államokban 2008-2013 között az évi gyógyszer-költsége egy asztmás betegnek 3200 dollár volt (ez a jelenlegi árfolyamon több mint 1,1 millió forint).
A penészedéssel, nedvesedéssel kapcsolatos kockázatokat megfelelő építkezéssel lehet csökkentetni. Ilyen az építkezési terület megválasztása (pl. ne ártérre), a lapos tetők elkerülése, vagy a megfelelő vízállóság és szellőzés biztosítása.
Mindezeken túl természetesen a szén-dioxid koncentráció csökkentése a cél, amely az allergiában szenvedők és az allergiában nem szenvedők számára is egy élhetőbb világ fennmaradását szolgálná.
