Idén is gyorsul az infláció, ám az élelmiszerek az átlagosnál is nagyobb mértékben drágulnak, ami elsősorban az alacsony jövedelmű rétegeket sújtja - írta meg a Népszava.
Felelevenítik: az infláció februárban -az egy évvel ezelőtti mértékhez képest - átlagosan 3,1 százalékkal emelkedett, ám az élelmiszerek esetében ez elérte a 3,4 százalékot. A legtöbb elemző idén 3,5-4 százalék közé várja az átlagos pénzromlást, de ha maradnak a múlt évben látott és az év elején folytatódó tendenciák, akkor
az élelmiszer-agrárgazdaság áremelkedése továbbra is megelőzi a legtöbb ágazatot.
Ez nem jó hír a lakosságnak, hiszen a hazai fizetések jelentős része megy élelmiszerre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzése szerint Magyarországon a fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya jelentősen meghaladja az uniós átlagot: a múlt évben az összes háztartás esetében 26,4 százalék volt ez az érték, míg az Európai unió átlagában csak 16 százalékot tett ki. A lap a KSH számai alapján arról ír, hogy különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű családokat sújtja leginkább az ennivalók drágulása, hiszen a jövedelmükből arányaiban többet költenek élelmiszerekre, mint más csoportok. Míg az Unióban az élelmiszerek részaránya a fogyasztói korsárban inkább csökkenő irányú, addig itthon az utóbbi négy-öt évben enyhén emelkedő.
Hozzáteszik: a hazai árakat leginkább a nemzetközi agrártőzsdei árak mozgatják. A magyar gazdák euróban számolnak, de persze forintért adják a terményt, a sertést, baromfit, tehenet. Az élő sertés kilója nem régen még 350-360 forint volt, de a mérvadó észak-rajna-westfáliai tőzsdei árak 400 forint fölé billentették. Ez az árváltozás pedig előbb vagy utóbb végiggördül a termékpályán.
