A tudomány mai állása szerint évmilliárdokkal ezelőtt rengeteg víz volt a Marson, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy miként is tűnhetett el. Egy új vizsgálat segíthet választ találni a kérdésre - írja az MTI a BBC-re hivatkozva. A friss eredmények alapján a szakértők azt feltételezik, hogy a bolygó kérge zárhatta magába az ősi vizet, amely a Mars kőzeteiben, ásványok formájában még ma is jelen lehet.
Több mint négymilliárd évvel ezelőtt a Mars sokkal melegebb és nedvesebb volt, és valószínűleg sűrűbb légkörrel rendelkezett. Folyók szelték át felszínét, medreket vájtak a kőzetekbe, a víz becsapódási kráterekben halmozódott fel. Nagyjából egymilliárd évvel később azonban az égitest kietlen pusztává változott.
A Mars légköri vizsgálataiból tudni, hogy a víz egy része az űrbe távozott, a felszínen és közvetlenül a felszín alatt lévő jéglerakódások pedig arról árulkodnak, hogy a maradék része megfagyott. A Föld mágneses mezővel rendelkezik, amely megakadályozza légköre eltűnését. A vörös bolygó mágneses tere ugyanakkor gyenge, ezért a víz alapvető összetevői kikerülhettek a bolygó atmoszférájából.
Eva Linghan Scheller, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) munkatársa és a tanulmány társszerzője szerint a hidrogén elszivárgásának sebessége alapján valószínűsíthető, hogy nem csak ez okozta a víz eltűnését. Ha feltételezhető, hogy a hidrogén szivárgásának sebessége a múltban azonos volt, akkor csak nagyon kis mennyiségű víz tűnhetett el így.
A kutatók az égitest körül keringő űrszondák adatait és meteoritok információit használták fel, majd létrehoztak egy számítógépes szimulációt.
A modell alapján a Mars eredeti vízkészletének legalább 30, de akár 99 százaléka is beépülhetett a bolygó kérgében található ásványokba.
Bethany Ehlmann társzerző szerint amikor a kéreg megváltozik, folyékony vizet vesz fel, azt pedig hidratált ásványokba zárja.
A NASA Marsot kutató programjának vezető tudósa, Michael Meyer elmondta, hogy a bolygó feltárásának fő célja a víz útjának követése, mivel központi szerepet játszik a Mars geológiájában, klímájában és az élet esetleges meglétében.
