Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint nem sok minden történt a Facebookon álhírek terén az elmúlt hónapokban - bár a nyakunkon az Európai Parlamenti választás, még mindig ugyanúgy terjednek a közösségi platformon az álhírek, mint korábban, pedig a Facebook azt ígérte, erőteljesebben fog ellenük fellépni.
A kutatás azért készült el, hogy megvizsgálja, mennyiben javult a helyzet a 2016-os amerikai elnökválasztás óta, amikor az álhírek terjedése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Donald Trump került ki győztesen a csatából. Ekkor derült ki, hogy mekkora szerepe lehet a közösségi médiában annak, hogy a közvélemény hogyan formálódik. Az oxfordi kutatásból az jön le, hogy az Európai Parlamenti választások idején sem sokkal jobb a helyzet, noha
a Facebook eltökélte, hogy visszafogja az ilyen jellegű tartalmakat.
A kutatást angol, francia, német, olasz, lengyel, spanyol és svéd nyelven végezték, és azt figyelték meg, hogy miről folyik a diskurzus a parlamenti választásokkal kapcsolatban. Összehasonlították, hogy az álhírek fogadtatása milyen a valódi hírekkel szemben, illetve azt is, hogy még mindig annyival gyorsabban terjednek-e, mint ahogyan korábban a kutatások bizonyították.
Kiderült, hogy az álhírek még mindig négyszer annyi megosztást, kommentet és lájkot generálnak, mint a többi, megbízható posztok. Twitteren más volt a helyzet: a választások előtt a felkapott források mindössze 4 százaléka volt álhírterjesztő, itt sokkal nagyobb arányban osztanak meg hiteles forrásokat az emberek. Egyedül a lengyelek kivételek a szabály alól: itt az EU választásokkal kapcsolatos tweetek egyötöde volt álhír.
A kutatók megjegyzik, hogy a megbízható hírportáloknak még mindig nagyobb az elérése, és több ember követi őket. Az álhíreket azért osztják ennyire, mert az érzelmekre hatnak, és szenzációhajhász címeket adnak - ez mind hozzájárul, hogy az emberek jobban felfigyeljenek rájuk.
