Igazi fantomhivatal, még egy honlapja sincs, és elérni sem egyszerű az intézményt - így jellemezte a Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) a Népszavának egy, a közbeszerzésekben jártas szakértő. Ahogyan hétfőn beszámoltunk róla, a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézménye, a kaszinókoncessziókat is kezelő Nemzeti Koncessziós Iroda csaknem 2000 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt adna koncesszióba, "a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladatait" törvényes monopólium keretében adnák oda 35 évre.
A Népszava felidézi, hogy az irodát a kormány tavaly szeptemberben alapította, akkor mindenki arra számított, hogy az alig 10 fős szervezet fő feladata még a NER-vállalkozók által megszerzett kaszinókoncessziók meghosszabbítása lesz a 2022-es választások előtt. Ezzel szemben a NKI első közbeszerzési eljárása a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésének és felújításának 35 évre történő magánkézbe adása.
Az építőipari szakmát meglepte a 35 éves koncesszió kiírása, ám a feltételeket (150 millió eurós saját tőke, nyereséges működés és legalább 160 kilométer autópálya megépítése mint referencia) mintha Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt.-re szabták volna, más vélemények szerint szóba kerülhet még valamelyik Mészáros-féle építőipari cég, ám ezek már nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azonban hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy "aligha van Magyarországon egy olyan cég, amely ilyen nagyságrendű feladatokat vállalni tudna". A 24.hu értesülései szerint - a nagyságrend és a körülmények miatt - építőipari körökben arra gyanakodnak, hogy újabb kínai projektnek ágyazna meg a kormány.
Kapcsolódó
Ontja a nyereséget az autópályák üzemeltetése, Rogánék mégis szabadulnának tőle
Harmincöt évre adnák magánkézbe az autópályákat. A piacon csak találgatják, egyáltalán milyen cégek jöhetnek majd szóba a biznisznél.
A lapnak nyilatkozó közbeszerzési szakértő szerint a kínai cégek előtt az uniós közbeszerzési piac zárva van, a hiányzó nemzetközi szerződések miatt. A Budapest-Belgrád vasút esetében egy kormányközi megállapodás tette lehetővé a kínai cégek indulását - ez volt a kivétel -, de a sztrádamutyit nem előzte meg ilyen kormányközeli megállapodás, amiatt a kínai szál egyelőre kizárható.
