Szokatlan, de nem egyedi ajándékkal kedveskedett Donald Trump amerikai elnök az országának idén karácsonykor, amikor december 21-én éjfélkor részleges kormányzati leállást léptetett életbe. Trump nem azért tette ezt, hogy az állami alkalmazottak jobban ki tudják pihenni magukat az ünnepek alatt, hanem bosszúból.
A kongresszus ugyanis nem akar 5 milliárd dollárt arra áldozni az ország költségvetéséből, hogy az elnök felhúzzon egy falat a mexikói határon az illegális bevándorlók ellen.
Trump pedig erre úgy válaszolt, hogy részlegesen leállította a kormányzati szerveket.
De mit is jelent ez pontosan?
A leállás több mint 800 ezer szövetségi kormányzati alkalmazott munkáját érinti, de az változó, hogy milyen módon. Több mint 420 ezer embernek továbbra is dolgoznia kell, de egyelőre fizetés nélkül (ők utólag kapják majd meg a leállás idejére vonatkozó bérüket), 380 ezer dolgozót pedig fizetés nélküli szabadságra küldtek.
A leállás érinti az igazságügyi minisztériumot, a külügyminisztériumot, a belügyminisztériumot és a nemzetbiztonsági minisztériumot is. A nemzeti parkok alkalmazottai szintén nem mennek be a munkahelyükre, de a feladatukat több helyen ideiglenesen önkéntesek és civil szervezetek veszik át.
Más részlegek továbbra is zavartalanul működnek, például légiirányítás, az élelmiszer-biztonsági hivatal sem áll le, ahogy a posta, az egészségügy és a veteránok ellátása sem. Ezen felül folytatja a munkát a 2016-os elnökválasztás állítólagos orosz befolyásolását vizsgáló különleges ügyész, Robert Mueller és csapata is.
Azt, hogy meddig tart a leállás, nem tudni. Elvileg akár már december 27-én, csütörtökön is befejeződhet, amennyiben a helyzet eljut addig, hogy a szenátorok szavazzanak róla. Ha nem, akkor vissza sem hívják őket dolgozni Washingtonba, ez esetben pedig január előtt nem várható fordulat. A Telegraph azt írta, hogy ha december végéig tart a részleges leállás, az 1,2 milliárd dollárjába kerülhet az amerikai gazdaságnak.
A leállás miatt szorult helyzetbe került kormányzati dolgozóknak akadnak azért segítőik: José Andrés szakács felajánlotta, hogy ameddig nem kapnak fizetést, minden washingtoni éttermében ingyen szendvicset kapnak.
A mostani leállás nem egyedi, olyannyira, hogy már Trump is alkalmazta egyszer, 2018 januárban. Igaz, az csak három napig tartott. Barack Obama elnöksége alatt 16 napos volt a részleges leállás, akkor azért volt erre szükség, mert a republikánusok Tea Party nevű szekciója megpróbálta megakadályozni az egészségügyi reform megszavazását.
Jimmy Carter idejében minden évben volt részleges leállás, Ronald Reagan két elnöki ciklusa alatt pedig összesen hat alkalommal. A leghosszabb időtartamú kormányzati leállás Bill Clinton nevéhez fűződik: 1995 december és 1996 januárja között összesen 21 napig tartott, az oka pedig az volt, hogy a republikánusok és az elnök nem tudott zöldágra vergődni a kormányzati kiadások terén.
Fotó: Saul Loeb / AFP
Nem vagyunk balfácánok
Bár Donald Trump a részleges leállás miatt nem utazott el karácsonyi szünetre a floridai Mar-a-Lagóban található birtokára, egy időre elhagyta Washingtont. Karácsony éjjel ugyanis feleségével együtt Irakba repült, hogy köszöntse az ott szolgáló amerikai csapatokat. Bár az elnök korábban már utalgatott arra, hogy előbb-utóbb meg fogja látogatni a harcoló amerikai csapatokat, de konkrétumok eddig nem voltak.
Trump megszokott szókimondó stílusában azt mondta a katonáknak az Al Aszad Légibázison, hogy
Nem mi vagyunk többé a balfácánok. Tisztelnek minket, mint nemzetet.
Az elnök utazása napokkal azután történt, hogy bejelentette, hazahívják Szíriából az ott tartózkodót amerikai katonákat, mert szerinte legyőzték az Iszlám Államot és nincs már rájuk szükség, továbbá megfelezik az Afganisztánban állomásozó 14 ezer fős csapatokat is.
Trump döntése nem aratott osztatlan sikert a kormányában. A témában legilletékesebb Jim Mattis védelmi miniszter az elnöki pár iraki útja előtt pár nappal be is adta a felmondását, miután képtelen volt meggyőzni arról Trumpot, hogy rossz döntés a Szíriából való kivonulás. Emiatt ugyancsak lemondott Brett McGurk diplomata is, aki az elnököt képviseli az Iszlám Állam felszámolásáért dolgozó csoportban.
Az elnök által többször is bírált Jim Mattis korábban azt tanácsolta Trumpnak, hogy ne utazzon el bizonyos háborús övezetekbe, de azt nem árulta el pontosan, hogy melyikre célzott. Mattis szerint egy ilyen út ugyanis az elnök és az ott állomásozó katonák biztonságát egyaránt veszélyeztetné.
A Politico cikkében emlékeztet arra, hogy miközben az elnök rendszeresen dicséri a hadsereget, ő maga sosem harcolt. Miközben katonai iskolába járt, a vietnami háborúban nem vett részt, mert csontkinövésre hivatkozva alkalmatlannak találták a szolgálatra. A New York Times azonban karácsony másnapján írt arról, hogy egy ortopéd szakorvos a lányai szerint szívességből állította ki a csontkinövésről szóló igazolást Trumpnak.
Kiemelt kép: Brendan Smialowski / AFP
