Magyarországnak működnie kell.
Orbán Viktor erről elsőként két héttel ezelőtt a Kossuth rádióban beszélt, azóta pedig jelmondattá vált a kormánykommunikációban. A miniszterelnök a nemzeti konzultációra alapozta a kijelentését, mondván, az emberek szerint nem engedhető meg, hogy a vírus újra megbénítsa az országot.
A járvány második hullámában egy újabb teljes kijárási tilalom valóban katasztrofális gazdasági következményekkel járhatna, ugyanakkor a fertőzés magától nem fog eltűnni. A kabinet éppen ezért döntött úgy, hogy szeptember 21-től kötelezővé teszi a maszkviselést a tömegközlekedésben, üzletekben, mozikban, színházakban, könyvtárakban, múzeumokban, ügyfélszolgálatokon, valamint az egészségügyi és szociális intézményekben, illetve a vendéglátóhelyeknek megtiltották, hogy 23 óra után nyitva tartsanak.
Hogy a legújabb intézkedéseknek milyen hatása lesz a járvány terjedésére, az néhány héten belül eldőlhet, de nem elképzelhetetlen, hogy még több szigorítást kell majd bevezetni, ha a fertőzöttek száma továbbra is ilyen ütemben emelkedik.
A védekezés következő szakaszában a kormánynak lesz még mihez nyúlnia. A lehetséges forgatókönyvek száma meglehetősen magas, függően a járványügyi helyzettől. Európa egyelőre sokféle megoldással próbálkozik, a kontinensen kívül több országnak már sikerült a második hullámot is visszavernie, ugyanakkor Izraelben például vissza kellett térni ismét a teljes kijárási tilalomra.
Vannak még eszközök
Európában és úgy általában a világon minden kormány leginkább azt szeretné elkerülni, hogy karantén alá kelljen vonni az országot. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a fertőzés terjedését megakadályozó intézkedések sorát vezetik be, ám ezek államonként nagyon eltérőek.
A Magyarországon érvényben lévő szabályozások közül sokat alkalmaznak jelenleg külföldön is. Ilyen többek között a vendéglátóhelyek nyitva tartására vonatkozó korlátozás - a zárórát jellemzően 22 óra és éjfél között határozzák meg a kormányok -, de a zárt terekben kötelezővé tett maszkviselés is általánosnak mondható a kontinensen.
Ezek mellett viszont akad még sok más olyan eszköz a járvány kontroll alatt tartására, amelyek a magyar kormány rendelkezésére állhatnak a közeljövőben, ha a jelenlegi rendeletek nem bizonyulnak elég hatékonynak.
- Maszkviselés. Ezen a téren például van még hova szigorítani. Spanyolországban a hatévesnél idősebb gyerekeknek kötelező maszkot hordaniuk az iskolákban is, továbbá az ország jelentős részén szabad téren is kötelezővé tették a száj és az orr eltakarását. Ez nem egyedi, Olaszországban este 6 és reggel 6 között szabad téren szintén kötelező maszkot hordani, ha a távolságtartás nem kivitelezhető, de Párizsban is maszkban lehet már csak utcára menni.
- Összejövetelek. Portugáliában betiltották a 10 főnél nagyobb összejöveteleket, Írországban szabad téren 15 főben limitálták a gyülekezések létszámát, Bajorországban maximum öt fő vagy két háztartás tagjai találkozhatnak csak egyszerre, Hollandiában pedig csak hat főt fogadhat mindenki az otthonában.
- Vendéglátóhelyek. Ugyan az éttermek, szórakozóhelyek 23 óra után már Magyarországon sem fogadhatnak vendégeket, ezen is lehet még finomhangolni. Írországban éjjel-nappal csak elvitelre szolgálhatnak ki a vendéglátóhelyek, Olaszországban a táncos, zenés rendezvényeket teljes egészében betiltották, több francia városban és Bajorországban pedig megtiltották a közterületeken történő alkoholfogyasztást annak érdekében, hogy a fiatalok ne játsszák ki a szabályozást.
- Esküvők. A járvány második hullámának felfutásában nagy szerepet játszanak az esküvők, ezért több országban már szabályozzák azokat. Nagy-Britanniában 15 főnél többen nem vehetnek részt egy lagzin, míg Törökországban maximum egyórás ceremónia tartható úgy, hogy 65 évnél idősebb vendégek nem vehetnek részt rajta.
Célzott korlátozások
A második hullámban egyre több európai állam tér át arra a módszerre, amit tavasszal már Ázsiában is lehetett látni: nem a teljes országot, hanem közigazgatási területeket, így magas kockázatú városokat, megyéket, régiókat helyeznek karantén alá.
Ez zajlik jelenleg Spanyolországban is, a jelenleg legsúlyosabban érintett Madrid egyes negyedeiben és külterületein 900 ezer emberre vonatkoznak szigorú kijárási korlátozások, melynek értelmében hétfőtől csak akkor hagyhatják el otthonukat a lakosok, ha dolgozni mennek, iskolába viszik a gyermeküket vagy orvosi ellátásra van szükségük. E mellett azonnali hatállyal bezáratták a parkokat, az éttermek csak este tízig lehetne nyitva, de addig is korlátozott kapacitással.
Franciaország szintén hasonló utat jár be, mert bár a minap 24 óra alatt 13 ezernél is több új fertőzöttet diagnosztizáltak, csak ott vezettek be szigorításokat, ahol a leggyorsabban terjed a járvány. Bordeaux-ban és Marseille-ben betiltották a táncolást a bárokban és az esküvőkön, minden céget arra kértek, hogy álljanak át home office-ra, az idősotthonokban látogatási tilalmat vezettek be. Párizsban kötelezővé tették nyílt téren a maszkviselést, ennek betartását pedig a rendőrség és a polgárőrség biztosítja.
A sormintába beleillik Németország is, ahol szintén a tartományi kormányokra bízták, hogy az általános intézkedések mellett miként járnak el. Most Bajorországban a legrosszabb a járványügyi helyzet, ezért léptek is, és az összejövetelek korlátozásával, az éttermek bezárásával, valamint a szabadtéri alkoholfogyasztás betiltásával próbálják megakadályozni a járvány további terjedését.
A célzott korlátozásoknak van létjogosultsága, hiszen több helyen is bebizonyosodott már, hogy rendkívül hatékonyan vissza lehet így szorítani a vírus terjedését, miközben az élet az ország többi területén nem áll le.
Kipróbálták, sikerült
Hogy miként lehet a városok lezárásával kontroll alatt tartani a járványt, arról a kínaiak sokat tudnának mesélni. A fertőzés eredeti gócpontjának számító Vuhanban még februárban rendelték el a karantént, majd 76 nap után indult újra az élet. Később Pekingben és más nagyvárosokban is elkezdett emelkedni a betegek száma, de azonnali közbeavatkozással és a tesztelés kiterjesztésével rendkívül hamar meg tudták előzni a nagyobb bajt.
Akkor sokan azt mondták, Kínában ezt könnyen meg lehetett tenni, hiszen az országot egy autoriter kormány irányítja, ám ilyen módszereket egy jól működő demokráciában képtelenség lenne megvalósítani. Tévedtek.
Legutóbb az ausztráliai Melbourne-ben sikerült egy az egyben lemásolni a kínai példát, és hamarosan ott is visszatérhet az élet a normális kerékvágásba. Melbourne még a múlt hónapban került karantén alá, miután a második hullám csúcsán egy nap alatt 670 új beteget diagnosztizáltak a városban. Senki nem hagyhatta el az otthonát, csak ha muszáj volt, ez pedig elég hamar meghozta a gyümölcsét, vasárnap már csak 11 új fertőzöttet azonosítottak.
Scott Morrison, Victoria állam kormányzója szerint ezzel nemcsak megakadályozták a járvány berobbanását, de le is tudták venni a terhet az egészségügyről. Mindezt úgy, hogy rendkívül hatékony kontaktkutatási rendszert építettek ki, és tömegesen tesztelték a lakosokat.
A városok, megyék, régiók lezárása bárhol hatékony lehet, de csak akkor, ha azt időben elrendelik és alaposan előkészítették. Izraelben például már későn ébredtek, és olyannyira elterjedt a fertőzés, hogy az egész országot karantén alá kellett vonni.
Magyarországon egyelőre nem történt hasonló, de egyáltalán nincs kizárva, hogy télen, amikor Orbán Viktor jóslata szerint a csúcsához ér a második hullám, alkalmazni kell majd ezt a drasztikus eszközt.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
