A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) megbízásából a Policy Agenda 2017 után, a 2018. évi szja adatbázis alapján is megvizsgálta a munkajövedelmek eloszlását a társadalomban. Elvégezték a kutatást a 2019-es februári adatok alapján is, akkor az derült ki többek között, hogy átlagosan majdnem 90 ezer forinttal kerestek kevesebbet az emberek, mint amennyit a KSH statisztikája mutatott:
Majdnem 90 ezer forinttal keresett kevesebbet egy átlagos magyar, mint amennyit a KSH jelentett
A legjobban kereső felső tized annyit visz haza, mint a dolgozók fele, a kevéssé jól keresők.
A 2018-as adatok vizsgálata is meglepő eredményeket hozott. Kiderült, hogy
- mindössze 2,9 millió embernek van éves szinten minimálbérnél magasabb bevallott jövedelme.
- A dolgozói társadalom felső 10 százaléka változatlanul annyit keres, mint az alsó kétharmadba tartozók.
A 2018. évi személyijövedelemadó-bevallások alapján vizsgálták azt is, milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg, és a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Megállapították, hogy a magyarországi bérrendszer változatlanul torz és nem csökkentek a jelentős egyenlőtlenségek.
A foglalkoztatottak harmada a minimálbért sem kereste meg
A 2018-as évben a KSH felmérései szerint 4,47 millióan tartották magukat foglalkoztatottnak. Ők nyilatkoztak úgy, hogy munkát végeztek, és ezért bért/fizetést kaptak. A foglalkoztatásuk módja természetesen nagyon eltérő.
Alkalmazottként valamivel több, mint 4 millió ember dolgozott. Ők feleltethetőek meg az szja-adatbázisából összeállítható 4,28 millió munkaviszony alapján jövedelemben részesülőnek. Megvizsgáltuk a jövedelem nagyságát is, ami árnyalja a képet.
Az szja-adatbázis szerint a munkaviszonnyal rendelkezők között:
- 32 százalék még a minimálbért sem kereste meg havi átlagban;
- 45 százalék a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitte haza;
- 23 százalék keresett az átlagbér felett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 2018-ban éves szinten körülbelül 997 ezer dolgozó keresett az átlagbér felett.
Ezek az adatok, arányok összevethetők a Policy Agenda által számított létminimum és társadalmi minimum értékekkel. Ezeket az értékeket a járulékokkal bruttósítva azt láthatjuk, hogy a munkaviszony alapján bérjövedelemmel rendelkezők közül mintegy 2,8 millió munkavállalónak volt magasabb jövedelme a létminimumnál, és 2,3 millió fő keresett jobban a társadalmi minimumnál.
A 2018 évi adatok némi javulást jeleznek az előző évhez képest, de még így is majdnem 1,5 millió azok száma, akik a létminimum összege alatt kerestek havi szinten.
Egyértelmű, hogy a munkajövedelmek szerinti adatok és a KSH foglalkoztatotti adatai között változatlanul eltérés van. A KSH szerint 4 millió alkalmazott volt havi átlagban, és ezek 4,2 százaléka részmunkaidős. A Belügyminisztérium adatai alapján 135,6 ezer fő volt a havi átlagos közfoglalkoztatotti létszám.
A részmunkaidősök és a közfoglalkoztatottak száma azért érdekes, mivel a jövedelmük kisebb lehetett a minimálbérnél. (Ez az állítás a részmunkaidősök esetében nem biztos, hiszen ott lehetséges, hogy még részmunkaidőben foglalkoztatva is többet kerestek, mint azok, akik teljes munkaidőben dolgoztak minimálbéresként.)
Konzervatív becsléssel azt lehet mondani, hogy havi átlagban 3,590 millió foglalkoztatott volt, és az ő bérük magasabb kellett legyen a minimálbérnél. Ezzel szemben egész évre nézve mindössze 2,9 millió ember vallott be a NAV-nak minimálbért meghaladó mértékű munkajövedelmet. A két létszám között tehát jelentős, 770 ezer fős különbség van. Az egyéb dolgozóknál 110 ezer fős volt ez az eltérés.
A különbség persze magyarázható a foglalkoztatotti statisztika módszertanával. Így elfogadható az, hogy 2018-ban havi átlagban 4 millió 460 ezer fő dolgozott, azaz a módszertan alapján ennyien állították, hogy munkát végeztek és ezért pénzt kaptak. Az szja-adatok azonban azt mutatják, hogy nagyon sokan vagy teljesen elbújnak az adóhatóság elől a megszerzett jövedelmükkel, vagy lényegesen kisebb jövedelmet vallanak be (inkább a munkáltatójuk), mint amit havonta kézhez kapnak.
Hatalmas a béregyenlőtlenség
Az szja-adatbázis alapján megvizsgálták azt is, hogyan alakultak a KSH által jelzett átlagkeresetek, illetve az átlagot jobban kifejező mediánjövedelmek (ez az az összeg, aminél ugyanannyian kapnak kevesebbet, mint ahányan többet).
- A munkaviszonyból származó bérjövedelmek átlaga 2017-ben bruttó 224 997 forint volt, míg a mediánbér csak 170 209 forint.
- A munkaviszonyból származó bérjövedelmek átlaga 2018-ban bruttó 251 046 forint volt, míg a mediánbér mindössze 194 723 forint.
2017-ről 2018-ra érezhető a bérszintemelkedés, amit a minimálbér és garantált bérminimum kötelező emelése váltott ki. A mediánbér és az átlagbér eltéréseiből pedig látni, hogy mennyire jelentős a béregyenlőtlenség, az arányok azonban lényegében változatlanok.
A dolgozókat kereset alapján jövedelmi tizedekre osztva megállapították azt is, hogy
- összességében a felső keresetű tizedbe tartozók, azaz a legjobban keresők 2018-ban annyit vittek haza, mint a társadalom alulról számított tizedeinek majdnem kétharmada (65 százalék). Másként mondva, ez azt jelenti, hogy 428 ezer ember bérjövedelme megegyezik mintegy 2,8 millió fő keresetével.
Kiemelt kép: Kummer János / 24.hu
