Április-májusban a Paksi Atomerőművet többször le kellett terhelni a megnövekedett naperőműves termelés miatt, de a szélenergia jelenlegi szintje nem tudja kiegyenlíteni az ingadozásokat. A nap-szél hibrid erőművek csatlakoztatása a meglévő naperőművi pontokra segíthetne, de a hálózat fejlesztése lassan halad.
Április-május során sorozatban többször is le kellett terhelni a Paksi Atomerőművet, többek között a kiugró hazai naperőműves termelés miatt, derül ki a Másfélfok cikkéből. Az elenyésző hazai szeles kapacitás jelenleg alkalmatlan arra, hogy kiegyenlítse a naperőműves termelés hullámvölgyeit, és a Nemzeti Energia és Klímatervben 2030-ra megcélzott 1000 MW szélenergia bővítés is túl csekély lesz erre, főleg, hogy napenergiából 12000 MW-ot kíván elérni a kormány.
Egy márciusi hét vizsgálata során jól látszik, hogy ha a jelenlegi szeles kapacitás tízszeresével (3300 MW) rendelkeznénk, az ki tudná tölteni ezeket a hullámvölgyeket. A piac ugrásra készen áll, hogy finanszírozza az átállást, azonban a nagy mértékű ingadozások kezelésére jelenleg alkalmatlan országos hálózat és a rendelkezésre álló kiegyenlítő kapacitások (energiatárolók, gyorsan indítható erőművek) hiánya miatt ez lassan halad. A problémák orvoslásáig megoldást jelentene, ha a már meglévő naperőművi hálózati csatlakozási pontokra kötnék rá az újonnan épülő szélerőműveket, ami hálózatot így nemhogy nem terhelné, de a nap-szél hibrid erőmű kiegyensúlyozottabb össztermelése, feltáplálása miatt még hasznos is lehetne a hálózat szempontjából.
Minél több fajta energiaforrásra támaszkodik egy ország, annál stabilabb és rugalmasabb energiarendszere és energiaellátása – és ez alól Magyarország sem kivétel. Energiaellátásunk stabilitását erősíti a források diverzifikálása, különösen, ha olyan hazai, kvázi “ingyenesen” (nem kell költségesen kitermelni, mint a fosszilis energiahordozókat) rendelkezésre álló erőforrásokról beszélünk, mint a nap- és szélenergia.
