Az előző negyedévihez képest a valaha regisztrált legnagyobb mértékben esett vissza az euróövezet és az EU hazai összterméke az első negyedévben.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden azt közölte nem végleges adatként, hogy az első negyedévben szezonális kiigazítással 3,6 százalékkal csökkent az euróövezet 19 tagállamának hazai összterméke (GDP) az előző negyedévhez képest, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 3,2 százalékkal.
A negyedéves csökkenés mértéke a legnagyobb az összehasonlítható alapon vezetett statisztikák 1995-ös kezdete óta.
Az előző negyedévben, 2019 negyedik negyedévében az euróövezeti és az uniós növekedés egyaránt 0,1 százalék volt negyedéves összevetésben. Negyedéves bázison a legnagyobb mértékben a francia és az olasz GDP csökkent az első negyedévben, egyaránt 5,3 százalékkal. A szlovák és a spanyol GDP pedig 5,2 százalékkal. Emelkedés csak Írországban ( 1,2 százalék), valamint Bulgáriában és Romániában ( 0,3 százalék), illetve Svédországban ( 0,1 százalék) volt.
A tavalyi első negyedévvel összevetve az idei első negyedévben szezonális kiigazítással 3,1 százalékkal csökkent a hazai össztermék az euróövezetben és 2,6 százalékkal az EU-ban. Az előző negyedévben, a tavalyi negyedikben 1,0 százalék volt az euróövezeti és 1,2 százalék az uniós GDP-növekedés éves bázison.
Az első negyedévi éves GDP-csökkenés az euróövezetben és az EU-ban is 2009 harmadik negyedéve óta a legnagyobbnak bizonyult. Akkor az euróövezetben 4,5 százalékkal, az EU-ban 4,4 százalékkal csökkent a GDP éves szinten. A nagyobb nemzetgazdaságok sorában a legnagyobb mértékben az olasz, a francia és a spanyol GDP esett vissza éves bázison az első negyedévben, 5,4, 5 és 4,1 százalékkal.
Éves alapon a legjelentősebben Íroroszágban nőtt a GDP, 4,5 százalékkal. Romániában 2,7 százalékkal, Litvániában és Bulgáriában pedig egyaránt 2,4 százalékos bővülést jegyeztek fel.
Az Eurostat adatai szerint az idei első negyedévben a magyar GDP 0,4 százalékkal csökkent negyedéves és 2 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. Ez az uniós országok közötti rangsort tekintve azt jelenti, hogy negyedéves alapon Magyarország a hetedik, éves alapon pedig az ötödik helyre szorult vissza. Tavaly a harmadik és a negyedik negyedévben is a magyar gazdaság növekedése volt a legnagyobb az EU-ban.
Kép: Marjai János / 24.hu
