Újra tárgyalóasztalhoz ültek a Belügyminisztérium, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselői, hogy a pedagógusok sztrájkköveteléseiről egyeztessenek. A Portfolio szerint azonban már a megbeszélés elején eldőlt, hogy nincs előremozdulás, semmi eredménye nem lesz a találkozónak, amit a PDSZ elnöke, Nagy Erzsébet is elismert.
A kormányt képviselő Maruzsa Zoltán államtitkár már a beszélgetés legelején közölte a szakszervezet delegáltjaival, hogy ebben a pillanatban nincs kormányzati döntés arra vonatkozóan, hogy a központi költségvetésből átcsoportosítsanak a közoktatásban béremelésre, kifizessék az eddig ki nem fizetett túlórákat, csökkentsék a munkaterhet.
Tehát, egyetlen sztrájkkövetelésünkre nem mondták azt, hogy bármiféle megállapodásra készen volnának
- összegezte a találkozó tanulságait Nagy Erzsébet.
A PDSZ elnöke ezzel együtt megígérte, hogy szeptember 1-ével folytatják a sztrájkot, amit korábban a parlamenti választások miatt függesztettek fel. Nagy szerint sok pedagógus jelezte már, hogy részt vesz a sztrájkban, nagyrészük azonban "nem szeretné a sztrájkkal kapcsolatos nevetséges és megalázó játékot végigjátszani az intézményében".
Nem óhajtja a gyerekeket tanítani a sztrájk alatt, nem kívánja megszervezni a gyermekfelügyeletet és mindenfélét, amelyet törvényben írnak elő, és amelyet még elégséges szolgáltatásnak neveznek
- mondta Nagy, hozzátéve, hogy ezek a kollégák polgári engedetlenségre készülnek. A szakszervezet elnöke jelezte, hogy szakszervezethez illő módon támogatni fogják a kollégáikat, ha a sztrájk következtében valami miatt úgy alakulna, hogy kiesik a munkabérük.
A PDSZ arról is érdeklődött Maruzsánál, hogy polgári engedetlenség és hasonló tevékenységek esetén érvényes-e az a belügyi kijelentés, hogy az érintett intézményéket akár évközben is átszervezhetik, bezárathatják, esetleg elküldhetnek pedagógusokat. Az államtitkár szerint Pintér Sándor belügyminiszter nem közölt eddig hasonlót, a PDSZ elnöke ennek ellenére nem nyugodt, számít fenyegetésre.
A pedagógusok béremelése a választások óta újra egyre többször kerül napirendre, ezzel kapcsolatban a kormány egyre azt hangoztatja, hogy uniós forrásokból kívánja finanszírozni a béremelést.
