Venezuela áram- és vízszolgáltató rendszerének védelmére különleges katonai egység létrehozását jelentette be pénteken Nicolás Maduro elnök, aki ismételten Washingtont, az ellenzéket és a szerinte dollárral pénzelt "terrorista elemeket" tette felelőssé a március 7-én az egész országot sötétbe borító áramkimaradásért.
Venezuelai válság: már áram sincs az ország nagy részén
A főváros utcáin tömeg hömpölygött, ugyanis leállt a metróhálózat, buszból pedig túl kevés van.
A latin-amerikai országban rendszeresek az áramszünetek, de ez a mostani jóval kiterjedtebb volt, áram nélkül maradt Venezuela nagy része, mivel meghibásodott a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozó Guri-gát. Bár a hatóságok már bejelentették, hogy helyreállt a szolgáltatás, az ország több pontján még mindig megoldatlan a helyzet.
Nicolás Maduro elnök ennek nyomán döntést hozott arról, hogy különleges katonai egységet hoz létre "az állam alapvető stratégiai szolgáltatásainak", elsősorban az áram- és vízellátást szolgáló infrastrukturális hálózat zavartalan működésének a szavatolására. Az államfő utasítására a hétvégén katonai műveleteket is folytatnak ennek érdekében.
A venezuelai elnök szándékos külső beavatkozásnak tulajdonította a múltkori áramkimaradást, amely révén szerinte az ország jelenlegi politikai rendszerét akarják megdönteni. Elsősorban az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó irányításával "kibertámadást" hajtott végre Venezuela legnagyobb vízerőműve ellen.
Maduro pénteken a "szervezett néphatalomhoz" is felhívással fordult, hogy a lakosság alakítson "területvédelmi békeőrjáratokat" az olyan terrortámadásokkal szemben, amelyek elkövetőit a "fasiszta jobboldal" dollárral pénzeli. Ugyancsak bűnösnek nevezte a venezuelai ellenzéket, amely szerinte erőszakos cselekményekre akarja felhasználni az áramkimaradásokat.
Ezzel szemben a magát Venezuela ideiglenes elnökének nevező, ellenzéki Juan Guaidó felhívta a figyelmet arra, hogy az egész országot sújtó múltkori áramszünet oka a kormány hanyagsága és korruptsága.
A latin-amerikai ország ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott parlamentje Guaidó kérésére éppen az áramkimaradások miatt hirdetett szükségállapotot. A nemzetgyűlés ugyanakkor nem rendelkezik a szükséges jogkörrel ahhoz, hogy érvényesítse a szükségállapotot addig, amíg a hivatalban lévő elnök, Nicolás Maduro a helyén van. Bár Guaidót az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven - köztük számos európai - ország ismerte el ideiglenes elnöknek, az országban jelentős hatalmi tényezőt formáló hadsereg hivatalosan továbbra is Maduro mellett áll.
Kiemelt kép: Közvilágítás nélkül maradt épületek áramszünet idején Caracasban 2019. március 7-én, miután késő délután órákra áramszolgáltatás nélkül maradt Venezuela nagy része, a fõvárosban pedig leállt a metróhálózat. A szolgáltató hatóságok szerint szabotázscselekmény okozta az áramkimaradást, amelyért az amerikai imperializmust okolta Nicolás Maduro venezuelai elnök. (MTI/EPA/EFE/Raul Martinez)
