A Global Change Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint jelenleg úgy állunk, hogy az összes császárpingvin-kolónia a pusztulás szélére kerül 2100-ra - írja a The Washington Post. Az Egyesült Államok ezért át is tette őket a veszélyezetett kategóriába a veszélyeztetett fajokról szóló törvény szerint.
A nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy ha a klímaváltozás ilyen ütemben folytatódik, az évszázad végére a császárpingvinek 98 százaléka elpusztulhat. A közeljövőre való becslések sem sokkal jobbak: 2050-re az állatok kétharmadának eltűnését jósolják. A kutatók szerint a kolóniák el fognak pusztulni, még akkor is, ha néhány egyedük életben marad - ez nem lesz elég arra, hogy fenntartsák a fajt.
A császárpingvinek a legnagyobb testű pingvinek a bolygón, egy 2020-as kutatás szerint nagyjából 280 ezer szaporodóképes pár él belőlük jelenleg. Közülük majdnem mindegyik az Antarktiszon él. A faj azért ilyen érzékeny a klímaváltozásra, mert - akárcsak az Arktiszon a jegesmedvéknek - életük szinte minden területe a jéghez köthető. A szaporodást stabil jégtáblákon vagy az antarktiszi szárazföldön végzik, a jégtáblák pedig menedéket is kínálnak az állatoknak a természetes ragadozóik elől.
Ha a jégtakaró visszahúzódik, az állatok száma is fogyatkozni kezd.
A pingvinek számára is van egy, az űrkutatásból ismerős Goldilocks-zóna, azaz pontosan annyi jégmennyiség, ami ideális számukra: ha túl kevés van, nyilvánvalóan az sem jó, de a túl sokkal is problémák akadhatnak.
Az Antarktisz egyes területein a kutatók számításai szerint a jégtakaró 60 százaléka is elveszett már. 2016-ban a Weddell-tengeren egy császárpingvin-kolónia kihalt azért, mert túl alacsony volt a jégmennyiség a túléléshez. Több mint 10 ezer kispingvin fulladt a tengerbe, mert a jég még azelőtt feltöredezett, hogy megtanultak volna úszni.
A császárpingvinek nagyon fontos tagjai az antarktiszi táplálékláncnak, kihalásuk katasztrofális folyamatokat indíthat el a területen.
