Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a nemzetközi programban, amelyben közel 800 ősi személy genomját elemezték - áll az ELKH közleményében. A projekt célja az volt, hogy felmérjék a Brit-szigetek népességmozgásait a bronzkor második felében (időszámítás előtt 1300-800). A hazai kutatásokat Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézetének vezetője és Hajdu Tamás, az ELTE Társadalomtudományi Kar Embertani Tanszékének docense, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárának segédmuzeológusa koordinálta.
A szakértők Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatainak jobb megismerése érdekében a kontinens számos régiójából, így hazánk területéről származó DNS-mintákat is vizsgáltak. Az eredmények alapján a Brit-szigeteket a késő bronzkorban elérő betelepülési hullám a terület későbbi vaskori népességeinek alapját alkothatta, és összefüggésben állhatott a kelta nyelvek terjedésével.
A közép-európai leletek alapvető jelentőségű összehasonlító anyagok voltak a vizsgálatban, az adatok pedig a későbbi elemzések során régiónk vaskori népességtörténeti kérdéseinek megválaszolásához is hozzájárulhatnak.
Az új tanulmány alapján a bronzkor második felében az újkőkor óta Európában élő korai földművesek génállománya a mai Dél-Anglia területén ismét megerősödött és dominánssá vált. Ez arra utal, hogy a vizsgált bronzkori időszakban Dél-Anglia lakosságának közel fele kicserélődött. A folyamat azonban nem egy egyszeri és drasztikus migráció eredménye lehetett, hanem valószínűleg a mai Franciaország területén lakó közösségekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat kísérő, kisebb mértékű áttelepülések és házasságok révén ment végbe. Ezzel egy időben a Közép- és Nyugat-Európa késő bronzkori népességeinek génállományában található, földművesekre visszavezethető komponensek egységesedtek, így genetikai állományuk jobban hasonlított egymáshoz, mint az azt megelőző periódusokban.
Az érintett időszakban már kiterjedt kereskedelmi útvonalak hálózták be Európa jelentős részét, lehetővé téve a bronzból készült eszközök és az ezek előállításához szükséges nyersanyagok eljuttatását nagy távolságra. Az új eredmények szerint ezek a kereskedelmi kapcsolatok esetenként jelentős mértékű népességkeveredést is eredményezhettek, ami Európa későbbi populációinak összetételét is meghatározó módon befolyásolta.
A bronzkori mintáktól eltérően a vaskori közösségek örökítőanyagának elemzésekor nem találtak nagyobb népességmozgásra utaló nyomokat. Ebből arra következtetnek, hogy a kelta nyelveket beszélő csoportok korábban, a bronzkor folyamán érkeztek a Brit-szigetekre.
A projekt keretében elvégzett régészeti és antropológiai háttérkutatás magyar részről kiterjedt gyűjteményi és kutatóhálózati együttműködésben valósult meg, amelyben a BTK és az ELTE kutatói mellett a Szegedi Tudományegyetem, az Ásatárs Kft., illetve számos hazai múzeum munkatársai, valamint független kutatók is részt vettek.
