Magyarország továbbra is a sereghajtók között van a digitális fejlettséget mérő uniós index szerint - írja az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért elnevezésű szervezet egy friss közleményében. Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index mutatói szerint az e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhetően
Magyarország - Szlovákiát megelőzve - egy helyet lépett előre az uniós rangsorban tavalyhoz képest.
Az uniós átlaghoz képest ugyanakkor továbbra is nagy elmaradás mutatkozik a vállalkozások digitalizációja, valamint például az adatgazdálkodás és felhőszolgáltatások igénybevétele terén. Viszonylag jól teljesítünk a digitális (vezetékes és mobil) infrastruktúrában, ugyanakkor mind az állampolgárok digitális készségei, mind a vállalkozások digitális felkészültsége terén hatalmas a lemaradás.
Van, amiben Magyarország tényleg jobban teljesít
Az uniós mutatók alapján Magyarország jól teljesít a vezetékes szélessávú internet-hozzáférés terén (83 százalék az uniós 78 százalékához képest), és jóval magasabb (21,8 százalék) a legalább 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya az uniós átlagnál, ami alig több mint 7,5 százalék.
A digitális közszolgáltatások igénybevételében jelentős előrelépés történt a pandémia idején.
A hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és 16 százalékponttal jobb az EU-s átlagnál. Ugyanakkor a digitális közszolgáltatások kínálati oldalán az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások köre és minősége továbbra is elmarad az uniós átlagtól, különösen a határon átnyúló szolgáltatások esetében.
Lemaradásban a magyar vállalkozások
A DESI mutatói szerint továbbra is hatalmas a lemaradás a vállalkozások digitalizációja terén: a digitális technológiák integrációja dimenzióban Magyarország - Románia és Bulgária társaságában - a sereghajtók között, a 25. helyen szerepel. A magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket: a DESI 2022-es számai szerint csupán 34 százalék azon kkv-k aránya, amelyek tevékenységükhöz használnak elektronikus megoldásokat.
Az uniós átlag jelenleg 55 százalék, amelyet az évtized végére 90-re növelnének.
A hazai vállalkozások elmaradnak az elektronikus információmegosztás (például saját online jelenléttel rendelkeznek) használatában a 38 százalékos EU-s átlagtól, mivel csupán 21 százalékuk él ezzel. A közösségimédia-használat terén is hatalmas a lemaradás: míg itthon csak a vállalkozások 13 százaléka van jelen valamely oldalon, az EU-s átlag 32 százalék. Ugyanez a különbség mutatkozik meg az e-számlázás tekintetében is. Mesterséges intelligencia, big data és a felhőszolgáltatások alkalmazása terén is messze vagyunk az uniós átlagtól.
Vannak a vállalati digitalizációnak olyan területei is, amelyben a hazai vállalkozások jól teljesítenek: a pandémia első éve alatt 5 százalékponttal nőtt az online értékesítő kkv-k száma, így ezek aránya (18 százalék) már eléri az uniós átlagot, bár a határon átnyúló értékesítésben még elmaradnak a hazai szereplők (7 százalékuk értékesít az országon kívülre az uniós 9 százalékhoz képest). Az e-kereskedelemből származó forgalomban is mindössze 1 százalékos a lemaradás az EU-s 12 százaléktól.
Digitális készségek terén is van mit csiszolni
A DESI indexnek a lakosság digitális kompetenciáit, illetve a digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását tükröző humán tőke dimenziójában Magyarország egy helyet rontva a 23. helyen áll. A 16 és 74 év közötti magyar lakosság 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól, ahogy az átlag feletti és az emelt szintű informatikai ismeretekkel rendelkezők aránya is.
Kapcsolódó
Az informatikusok kivándorlását okozhatja a katatörvény
A hazai kkv-kat és a digitális munkaerőt is érzékenyen érintheti a KATA módosítási az őket képviselő szervezet szerint.
Az IVSZ közölte, az elmúlt években számos javaslatot tett le a szakpolitikai döntéshozók asztalára, amellyel fejleszteni lehetne a digitális kompetenciákat, és mérsékelni a digitális munkaerőhiányt. A szövetség közreműködésével készült korábbi felmérés szerint az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány két éven belül akár a 26 ezer főt is elérheti, de a felsőoktatási felvételi statisztikákkal, és az adózási változásokkal kapcsolatos kutatások ennél is riasztóbb képet festenek, írják.
