Felvette a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákiai szakaszát az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága pénteki tanácskozásán a kínai Fucsouban. A magyarországi szakasz azért maradt ki a világörökségi helyszínek közül, mert a magyar kormány kezdeményesésére hazánk kilépett a közös pályázatából.


A hvg.hu megjegyzi, hogy a kormánydöntés mintegy 18 év szakmai előkészítői munkáját tette semmissé, miközben a döntés hátteréről semmit nem lehet tudni.

A Római Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Közép- és Kelet-Európán, a Közel-Keleten át egészen Észak-Afrikáig húzódott. Az UNESCO célja, hogy a teljes, 6000 kilométeren át húzódó határvonalat felvegye a világörökségek közé a Római Birodalom határai világörökségi sorozat részeként. A Rajna és a Duna mentén húzódó limesrészt külön-külön jelölték a listára. A Rajna menti 400 kilométeres alsó-germán szakasz, mely Rheinbrohltól a hollandiai Északi-tengeri partvidékig tart, a hét elején megkapta a címet.

A világörökségi listára került Duna-menti limesrész a németországi Bad Göggingtől a szlovákiai Izsa községik húzódik. A teljes limes a Római Birodalom idején katonai védvonalként követte a Duna vonalát a mai Németországtól kezdve Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Bulgárián és Románián keresztül. Korábban a világörökségi helyszínek közé emelték a Nagy-Britanniában lévő Hadrianus falát (1987) és Antoninus falát (2008), valamint a Németországban lévő felső germán-raetiai limesszakaszt (2005) is. A listára újonnan felvett területekkel a Római Birodalom egykori határvonala egészen Skóciától Szlovákiáig felkerült a világörökségi listára.

forrás: MTI


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!