A világ múmiaszakértői gyülekeznek Budapesten a következő napokban: augusztus 28-án veszi kezdetét az Egészség és Életmód az Ókori Egyiptomban - Múmiák a középpontban konferencia, ahová a hazai kutatók mellett olyan nemzetközileg elismert neveket is várnak a szakmából, mint a Tutanhamon és Ötzi szakértőjeként híressé vált dr. Albert Zink, dr. Salima Ikram, dr. Rosalie David vagy dr. Wilfired Rosendahl.
A konferencia egészen 30-ig zajlik, és a legfrissebb egyiptomi és magyar múmiakutatások mellett a korabeli emberek életét megkeserítő betegségekről is szó lesz a három napon át tartó tudományos előadássorozaton. A Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma szervezésében olyan érdekes témákkal is találkozhatunk, mint
a tuberkulózis és a lepra az egyiptomi múmiáknál, orrprotézis az ókorban, vagy a különös, háromkezű bolíviai múmia.
Bármennyire furcsán is hangzik, Magyarország múmia-nagyhatalomnak mondható, hála annak a 265 váci múmiának, akiket az 1990-es években találtak meg a Fehérek templomában, és 25 évvel ezelőtt fejezték be a feltárásukat - mondta el dr. Papp Ildikó antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa a sajtótájékoztatón. Persze nemcsak a váci múmiák, de a magyar gyűjteményekben található egyiptomi múmiák kutatása is fontos.
Papp Ildikó arra is kitért, hogy a múmiakutatás igazi interdiszciplináris terület, ami nem is csoda, hiszen a váci múmiákkal kapcsolatban sem csak az antropológiai, de például molekuláris biológiai és hagyományos morfológiai kutatások is érdekesek lehetnek. Megtalálták a szervezetükben például a TBC-ért felelős baktériumot, ami a molekuláris biológia számára azért lehet érdekes, mert meg lehet figyelni, milyen módon fejlődött az egyébként a mai napig jelen lévő, fertőző kórokozó az elmúlt évszázadokban.
Sőt, az elmúlt évezredekre is vissza lehet vezetni az ilyen kutatásokat is, hiszen az egyiptomi múmiák testében is találtak már tuberkulózisra utaló jeleket. Ezt már dr. Pálfi György, a Szegedi Egyetem Embertani tanszékének tanszékvezetője mondta el. A baktérium valószínűleg az ókori egyiptomi idők óta rengeteget fejlődött, még ma is nagyon nehéz legyűrni, és szedi az áldozatait évezredekkel később is. A Múmiák a középpontban konferencián erről is lesz szó.
A rendezvény alapja a Nephthys-projekt, a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött egyiptomi múmiák multidiszciplináris kutatása. A projekt Szvák Enikő, a Szegedi Tudományegyetem kutatójának munkájából született meg. Ma már
több mint 17 intézmény támogatja, és világszerte 30 kutató vesz részt a projektben,
méghozzá mindenki önkéntes alapon, mindenféle pénzügyi támogatás nélkül. Szvák Enikő is megerősítette, hogy az ország tényleg múmiahatalom, annak ellenére, hogy nem ez az első, ami eszünkbe jutna róla, és azt is elmondta, hogy az egyiptomi múmiák kutatása is még mindig izgalmas téma az antropológusok és régészek számára.
Dr. Győry Hedvig, a konferencia főszervezője kitért arra, hogy az előadássorozat célja az, hogy tájékoztassa a szakmát és az érdeklődőket a magyar és egyiptomi múmiákkal kapcsolatos legújabb felfedezésekről és vizsgálatokról. Mert a múmiák még mindig mesélnek nekünk, annak ellenére, hogy évtizedek, sőt, évszázadok óta kutatjuk őket.
