"OECD: Nem túlterheltek a tanárok" címmel jelent meg egy cikk a hétfői Magyar Nemzetben. A világszervezet 2018-as felmérésben 48 ország tanárai és igazgatói válaszolták meg a kérdőíveket, összesen csaknem 160 ezren. Magyarországról 3245 tanár és 182 intézményvezető vett részt a tesztben, akik az 5-8. évfolyamon dolgozó mintegy 44 ezer pedagógust, vagyis a felső tagozatos tanárokat reprezentálják.
Minden országról, így Magyarországról is külön jelentést közölt az OECD. Ebből kiderül, hogy:
- a magyar tanárok átlagéletkora 48 év, és 48 százalékuk 50 évesnél idősebb; a két mutató OECD-átlaga 44 év, illetve 34 százalék,
- tanórai fegyelmezéssel eltöltött időben, illetve az órákon valóban tanulással eltöltött időben az OECD-átlag környékén vannak a magyar tanárok,
- a magyar tanárok felkészültsége szintén az OECD-átlag környékén van, viszont továbbképzésben nagyon kevesen vesznek részt,
- a magyar tanárok 80 százalék állította, hogy fel van készülve speciális nevelési igényű (SNI) gyerekek tanítására, miközben mindössze 21 százalékuk tanít olyan osztályban, ahol az SNI-s gyerekek aránya meghaladja a 10 százalékot az osztályban.
A jelentésben arról nem esik szó, hogy a magyar tanárok különlegesen keveset dolgoznának, mint ahogy a tanulmányban sem említik meg Magyarországot abban a táblázatban, amelyben a 2013 és 2018 között tanári munkaórák változásait mutatják be különböző országokban.
A kormánypárti Magyar Nemzet mindenesetre azt emelte ki, hogy "a magyar pedagógusok munkaideje egyébként teljesen átlagosnak tekinthető, saját bevallásuk szerint 39,1 órát dolgoznak hetente a válaszadók, ami nagyjából megfelel az OECD-átlagnak". A helyzetet némileg árnyalja, hogy eszerint a táblázat szerint mindössze két helyen töltenek 30 óránál többet a tanárok tanítással, illetve tanórákra készüléssel. Az adminisztrációval eltöltött idő nem látszik ezen az ábrán.
Mindeközben tanév végén több mint 2300 pedagógus hiányzott a magyar oktatási rendszerből.
Kiemelt kép: Bielik István/24.hu
