A SARS-CoV-2 kutatása, a Covid-19 elleni védekezés a tavalyihoz hasonlóan 2021-ben is meghatározta a tudomány világát. A mutációk nyomon követése, az átoltottság növelése, illetve a gyógyszerfejlesztések komoly eredményeknek tekinthetők, igaz, a pandémia még messze nem ért véget. Az, hogy a világjárvány elleni küzdelem mennyire befolyásolta a szakmai területeket, jól bizonyítja Karikó Katalin idei éve: a magyar kutató a Pfizer vakcinájához is felhasznált mRNS-technológia kifejlesztéséért 2021-ben számos elismerést kapott. Bár a Nobel-díjat idén nem ő nyerte, az egyik legjelentősebb tudományos kitüntetést, a Breakthrough-díjat így is neki ítélték.
Karikó Katalin 2021-ben kétségkívül a hazai és a nemzetközi tudományos élet egyik legnagyobb sztárja volt.
Igaz, más magyar szakemberek is jelentős eredményeket értek el, ezeket lentebb tárgyaljuk.
Az orvosi Nobel-díjat idén David Julius és Ardem Patapoutian kapták, akik az érzékelés pontos mechanizmusainak feltárásában játszottak fontos szerepet. Fizikai kategóriában Syukuro Manabe, Klaus Hasselmann és Giorgio Parisi számára ítélték oda az elismerést, ők az összetett fizikai rendszerek jobb megértéséhez járultak hozzá. A kémiai díjat Benjamin List és David MacMillan nyerték az aszimmetrikus organokatalízis kidolgozásáért.
Példátlan missziót indított a NASA
Az űrkutatás területe 2021-ben különösen mozgalmas volt, a NASA például a Perseverance marsjáróval landolt a vörös bolygón. A küldetés egyik különlegessége, hogy a robothoz egy kísérleti drónhelikopter is tartozik: áprilisban az Ingenuity lett az első ember alkotta szerkezet, amely egy idegen égitesten röpködött.
A NASA egy másik történelmi missziót is elindított, a novemberben felbocsátott Double Asteroid Redirection Test (DART) űrszondája az első olyan eszköz, amellyel megpróbálunk eltéríteni egy égitestet. A szerkezet 2022-ben érkezhet meg célpontjához, a Didymos nevű kisbolygó apró holdjához. A küldetés óriási előrelépést hozhat az esetlegesen veszélyes objektumok elleni védekezésben.
Érdemes emellett megemlíteni a Parker Solar Probe-ot, amely elsőként érintette meg a Napot.
Az amerikai űrhivatal idei legfontosabb eredménye mégis az, hogy sok késés és költségemelkedés után karácsonykor végre útra kelt a James Webb űrtávcső.
A Hubble utódjaként emlegetett űrteleszkóp példátlan részletességgel figyelheti majd meg a világegyetemet.
2021-ben azonban nem csak az Egyesült Államok kezdett bele világszinten is jelentős missziókba. Miközben Oroszország kezd leszakadni, és a világűrben folyamatosan nő a feszültség Amerika és Oroszország között, Kína egyre meghatározóbb szereplővé válik az újabb űrversenyben. Az ázsiai ország idén nyáron a harmadik állam lett, amely sikeresen juttatott robotot a Marsra, Kína emellett 2021-ben elkezdte felépíteni saját űrállomását, amelynél már űrsétát is végrehajtottak.
Az űrszektor itthon is egyre hangsúlyosabb, idén például újabb magyar műholdakat bocsátottak fel, de októberben olyan toborzás is kezdődött, amellyel a következő magyar űrhajóst keresik.
Az űripar mellett az űrkutatás is eredményes évet zárt. Ha csak egyetlen áttörést kell említeni: 2021-ben egy olyan, potenciálisan a Naprendszeren kívüli bolygót, úgynevezett exobolygót mutattak be, amely egy idegen galaxisban fekszik. Hasonló égitestet korábban nem fedeztek fel.
Bekapcsolták a mesterséges Napot
A fizikatudomány területén az egyik legjelentősebb idei hír a kínai kísérleti fúziós erőműhöz köthető. A Kínai Tudományos Akadémia eszközét tavasszal kapcsolták be ismét, a teszt során pedig rekordnak számító 101 másodpercig tudtak 120 millió Celsius-fokos hőmérsékletet fenntartani - ez a Nap maghőmérsékletének nyolcszorosa. Az erőmű a hőmérsékletben is új csúcsot állított fel: a géppel 160 millió Celsius-fokos forróságot hoztak létre.
A Nagy Hadronütköztetőben is fontos áttörést értek el, hiszen először sikerült neutrínókat megfigyelni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) berendezésében. Bár ezen részecskék rendkívül gyakoriak, mégis nagyon nehéz őket detektálni, ezért is hivatkoznak rájuk gyakran szellemrészecskékként.
A magyar szakértők egy nemzetközi együttműködés keretében oldottak meg egy 48 éves fizikai rejtélyt. A Wigner Fizikai Kutatóközpont, a MATE Műszaki Intézet, a svédországi Lundi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem csapata először talált döntő bizonyítékot egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon létezésére.
A hosszú emberi életet vizsgálták
Az egészségtudományok legjelentősebb eredményei 2021-ben a koronavírus elleni küzdelemhez köthetők, novemberben például az Egyesült Királyságban fogadták el az első ajánlott, szájon át szedhető Covid-19-gyógyszert. Igaz, nem csak a világjárvány kapcsán születtek fontos felfedezések.
Májusban mutatták be azt a vizsgálatot, amelynek keretében a nagyon hosszú ideig, legalább 105 évig élő emberek genomját elemezték, és megállapították, hogy az extrém hosszúságú élet egyik titka a genetika. Szeptemberben egy másik kutatócsoport meghatározta a maximálisan megélhető kort: eredményeik alapján egy ember legfeljebb 130 évig élhet.
Magyar szakemberek is foglalkoztak hasonló kérdéssel egy októberben publikált tanulmányban, az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói az öregedés lehetséges befolyásolását vizsgálták. A Neurokognitív Kutatási Központ révén hazánk emellett csatlakozott a demenciakutatás élvonalához.
Új emberfajt találhattak
Júniusban több tanulmányban egy új emberfajt mutattak be egy 1933-ban feltárt lelet alapján. Ősi rokonunk a Homo longi, azaz sárkányember nevet kapta, populációja mintegy 146 ezer éve létezett Kelet-Ázsiában.
A szakértők arra jutottak, hogy felfedezésük átírhatja az emberi evolúcióról kialakított eddigi képet.
Szintén fejlődésünk megismerése miatt fontos az a novemberi tanulmány, amelyben a gyenyiszovai ember maradványait elemezték. A csoport a neandervölgyiekhez hasonlóan egyik közeli rokonunk volt, amelynek genetikai öröksége egyes populációkban napjainkban is kimutatható.
Pompejinél és Herculaneumnál a Vezúv 79-es kitörésének megdöbbentő nyomai, illetve a korabeli kultúra lenyűgöző emlékei kerültek elő. Felfedeztek például egy szekeret, egy mentés közben hősi halált halt katonát, valamint egy rabszolgák által használt lakhelyet.
A magyar régészet legnagyobb eredményei között szerepel 2021-ben a mohácsi csata emlékeinek feldolgozása, valamint a Tihanyi Királykriptában zajló munka. A sírból I. András szűkebb családjának, talán magának a királynak a csontjai kerültek elő. A középkori leletek mellett szép számmal bukkantak ókori emlékekre is, Sztánán egy római kori épület falmaradványait, Komáromnál pedig egy fürdőt fedeztek fel. Egy júliusi cikkben emellett egy, a bronzkori Vatya-kultúrához köthető előkelő nőt és ikermagzatjait mutatták be.
A legősibb DNS-t vonták ki
Februárban egy publikációban jelentették be, hogy sikerült kivonni az eddigi legősibb DNS-t. A genetikai minták olyan mamutoktól származnak, amelyek nagyjából egymillió éve barangoltak Északkelet-Szibériában. A három vizsgált állat közül a legősibb körülbelül 1,2 millió éves.
Júniusban egy újabb paleontológiai rekord született: ekkor ismertették minden idők legnagyobb szárazföldi emlősének kövületét. A Paraceratherium linxiaense 31 millió éve élt, a faj 24 tonnásra, 7 méter magasra és 8 méter hosszúra nőhetett meg. Kínai szakértők korábban, márciusban számoltak be egy szenzációs felfedezésről: egy tojásokon kotló dinoszauruszra bukkantak. A fosszíliában a 70 millió éves embriók maradványai is konzerválódtak.
2021-ben a magyar őslénykutatók sem tétlenkedtek. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy közel száz év után sikerült megtalálni azt az erdélyi lelőhelyet, amely a 19-20. század fordulóján Európa egyik legjelentősebb paleontológiai helyszíne volt. A magyar szakemberek ráadásul értékes leletekkel tértek haza a kutatásról.
Összegyűltek a világ országai
Ahogy az utóbbi években, az éghajlati átalakulás idén is meghatározó téma volt a tudományban, a klímakrízis pedig immár a közéletet is nagyban befolyásolja. A magyarok túlnyomó többségét is aggasztja a helyzet, ennek pedig akár politikai következményei is lehetnek.
Az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés tudományos bizonyossága ma már az evolúció konszenzusához mérhető. Egyes szakértők szerint az Európában júliusban pusztító áradásokhoz a klímaváltozásnak is köze volt, az ENSZ pedig úgy véli, hogy az elhúzódó madagaszkári éhínség az első olyan élelemhiány, amelyet a globális felmelegedés váltott ki. A valaha mért legforróbb hónapot 2021-ben dokumentálták, egy júliusi tanulmány alapján pedig Amazónia a szénraktározás szempontjából fordulóponthoz ért.
Klímavédelmi szempontból az év legfontosabb eseménye a Glasgow-ban megrendezett COP26 nemzetközi csúcstalálkozó volt.
A klímakonferenciára mi is kilátogattunk, a kapcsolódó cikkeinket itt olvashatja.
