A világon ötödikként, Közép-Kelet-Európában pedig elsőként Szegeden, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikáján ültették be azt a navigációs alapú mély agyi stimulációs implantátumot egy Parkinson-kóros beteg agyába, amely - az eddig elérhető hasonló rendszerektől eltérően - nemcsak az agy megfelelő részeinek stimulálására, hanem az aktivitások regisztrálására is képes. ni is.
A mindebből következő plusz információk jóvoltából új korszak kezdődött a terápia történetében.
Hatékonyabb javulást várnak
Az újdonságot nem maga a műtéti eljárás jelenti, hiszen világszerte a Parkinson-kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja a mély agyi stimuláció, Magyarországon közel húsz éve alkalmazzák ezt a terápiát. A hozzá kapcsolódó folyamatos, és egyre komplexebb technikai fejlesztések azonban egyre több tudományos és orvosszakmai lehetőséget kínáltak fel az évek során, ebbe a trendbe tartozik a Szegeden beültetett új neuropacemaker - a Percept PC - és újszerű műtéti technika is.
A stimulátor folyamatosan képes érzékelni és egyben rögzíteni a beteg agyhullámait, így tehát nemcsak az agy megfelelő részeit stimulálja, hanem az aktivitásokat is regisztrálja. Az orvosok az új eszköztől azt várják, hogy pontosabban megértsék a Parkinson-kóros betegek agyában zajló folyamatokat és ennek köszönhetően olyan biomarkereket sikerül azonosítani, amelyek segítségével az eddigiekhez képest jobb, hatékonyabb, kiegyensúlyozottabb javulást tudnak elérni - áll a Szegedi Tudományegyetem közleményében..
Személyre szabott terápia
A jövőben a most, Szegeden beültetett neurostimulátor képes lehet arra is, hogy az érzékelt agyi elektromos jelek alapján részben önmagát automatikusan programozva állítsa a stimulációt, és ezáltal akár meg is tudja előzni a tünetek kialakulását. Az orvosok ettől is várják, hogy ezt követően személyre szabott, adatokkal igazolt terápiát tudnak majd alkalmazni.
A műtétet végző dr. Kis Dávid idegsebész, az Idegsebészeti Klinika adjunktusa kiemelte, minden implantátum beültetésének egyik kulcskérdése, hogy a műtét során hogyan tudják az agy megfelelő, néhány milliméteres mélyállomány részébe eljuttatni az elektródákat. Mivel a Parkinson-kór tünetei féloldali kezdetűek, de idővel mindig kétoldalivá válnak, ezért két elektródát helyeznek el a két agyfélteke egy-egy célmagjába.
Az új műtéti eljárással a műtéti idő is lényegesen lerövidülhet, hiszen egy ilyen beültetés sok helyen 6-8 óráig is eltarthat. A mostani szegedi műtét öt órás volt, a reményeik szerint azonban - a megfelelő gyakorlat kialakulását követően -, ez az időintervallum 3-3 és fél órásra csökkenthető. Mindez a műtét alatt végig ébren levő beteg számára is könnyebben elviselhetővé teszi a beavatkozást.
Kiemelt kép: Bobkó Anna, SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság
