Az Átlátszó szerint felmerül, hogy a hivatal kérései túllépik a törvényi felhatalmazás határait. Volt olyan intézmény is, ami nemet mondott a megkeresésre.
Négy fontos állami intézmény igent mondott a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) adatgyűjtési kéréseire, miközben kettő nem hagyta magát – derítette ki az Átlátszó a bíróságon kiperelt dokumentumokból. Az üzenetváltásokból kiderült, hogy az MNB, az adatvédelmi , a média- és az adóhatóság készséggel válaszolt az SZH kérésére, de a könyvvizsgálói és ügyvédi kamara nem tett eleget a kérésnek. Utóbbiak a törvényben foglalt titoktartási kötelezettségükre hivatkozva mondtak nemet.
Az SZH kérései túllépik a törvényi felhatalmazás határait – legalábbis a dokumentumok alapján így tűnik. A Magyar Nemzeti Banktól például azt kérte a hivatal elnöke, Lánczi Tamás, hogy a jövőben az SZH kérései könnyedén befuthassanak a bankok IT-rendszereibe, és kimutathatóak legyenek az ügyfelek számláin történő „utalások és átvezetések” a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből”. Matolcsy György, az MNB elnöke válaszlevelében említést tett egy lehetséges együttműködési megállapodásról, de amikor a portál megkérdezte, hogy mégis hogyan férhet hozzá az SZH a banki ügyfelek számlatörténetéhez, válasz már nem érkezett.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is megkapta a maga listáját: a bejelentések „haladéktalan” továbbítása az SZH-hoz, tájékoztatás az indított vizsgálatokról, és egy kapcsolattartó kijelölése. Péterfalvi mindhárom kérést elfogadta, azzal a kikötéssel, hogy a személyes adatokat anonimizálják.
