Vitézy Tamás azt állítja, hogy azért kér rá az ügyészség négy év börtönt a Széchenyi Bank-perben, mert a nyilvánosság elé tárta a rendszer valódi működését.


Bűnsegédlet címén négy év börtönnel fenyegeti az ügyészség Vitézy Tamás jobboldali nagyvállalkozót a Széchenyi Kereskedelmi Bank ügyében indított büntetőperben - írja a 24.hu.

A portál emlékeztet, hogy Vitézy a 90-es években ukrajnai gázimporttal foglalkozott, majd ő lett az első hazai üzletember, aki jelentős turisztikai cégbirodalmat épített ki Horvátországban. Később egy ingyenesen terjesztett Fidesz-párti bulvárújságot is kiadott a Théma Lapkiadón keresztül.

Családi szálakon is kötődik a kormánypárthoz: unokahúga, Vitézy Zsófia jelenleg Kolumbiában nagykövet, unokaöccse, Vitézy Dávid pedig a közelmúltig közlekedési államtitkárként volt a kormány tagja, miközben távoli rokoni kapcsolat fűzi őket a miniszterelnök családjához is.

Három horvátországi cége jelzálogmentes ingatlanát ajánlották fel egy Széchenyi bankos hitelfelvétel biztosítékaként 2013-ban, amelyet a 2010-es évek közepére nem tudtak törleszteni, így a három cég felszámolásba került. A hiteleket a Raiffeisen a tíz leggazdagabb magyar közé tartozó Jellinek Dánielnek adta végül tovább. Vitézy szerint Jellinek mindössze 6 százalékot fizetett a Raiffeisennek a 21 millió eurós tőketartozásért. Állítása szerint Jellinek partnerséget és a hitelek átütemezését ígérte neki, de végül megszerezte a követeléseket és a jelzálogjogokat is.

- fogalmazott meg erős vádakat a letartóztatása kapcsán a milliárdos.

Vitézyre 2020. november 3-án hajnalban csapott le kilenc ügyész és két rendőr a lakásán, akik arra hivatkozva, hogy ellenállt a hatósági fellépésnek, meg is bilincselték. Vitézy szerint szó sem volt ellenállásról, ezért hamis tanúzásért feljelentette az ügyészeket. A házkutatást elrendelő határozat szerint Vitézy az Adriatiq Islands Group d.d. nevű cég tulajdonosaként 2013-ban 507 millió forint hitelt vett fel a Széchenyi Banktól úgy, hogy „a banki döntéshozókat tévedésbe ejtette a hitelbiztosíték és a visszafizetési szándéka kapcsán”.

Három nap előzetes letartóztatás után engedték ki, azonban ezt követően még 29 hónapon át kellett nyomkövetőt viselnie és nyolc hónapig nem hagyhatta el a lakását sem.

A portálnak most úgy fogalmazott, hogy azért vitte ezt követően a nyilvánosság elé az ügyet, mert egzisztenciálisan kilátástalanná vált a helyzete, miután a Széchenyi Bank ügyében indult eljárás alatt a részlegesen letiltott nyugdíjából, aztán már kölcsönökből kellett fenntartania magát.

- írta első, 2021. novemberi Facebook-bejegyzésében, amelyben azt állította, hogy a „gazdasági maffia” egybefonódik az „igazságszolgáltatási bűnözéssel”.

Jellinek Dániel szerint azonban törvényes eszközökkel szerezték meg a korábbi Vitézy-birodalommal szemben fennálló követeléseket. A 24.hu kérdéseire egy kommunikációs cég által küldött válaszában arról ír, hogy „Vitézyék a bankoknak éveken keresztül nem fizettek, mielőtt a bankok úgy döntöttek, hogy a követeléseket értékesítik, továbbá nemcsak a bankoknak nem fizettek, hanem rengeteg szállítót és például adót sem fizettek ki, ezért kerültek felszámolás alá a cégei, nem a Bohemian miatt”.

A Bohemian 2018-ban és 2019-ben két magyar és három szlovén, illetve horvát székhelyű banktól szerzett meg olyan követeléseket, amelyek évekkel korábban lejártak. A vételár üzleti titoknak számít, azonban a Vitézy által sugallt összeg elmondásuk szerint távol áll a valóságtól.

A Bohemian azt is állítja, hogy igyekeztek hosszú fizetési moratóriumot biztosítani a cégeknek, de Vitézyék a „megállapodást számos ponton nem tartották be”, majd közel két év „jóhiszemű tárgyalás és egyezkedés” után a Bohemian számára „nem maradt más lehetőség, mint folytatni a követeléseknek az eredeti hitelező bankok által megkezdett jogi úton történő érvényesítését”. A végrehajtások azonban még nem zárultak le. Mint írták, „mindössze egy-egy árverezésre került sor”, viszont egy kivételével az árverezett eszközök teljes körű birtokbaadása várat magára.

Vitézy állításaira a Fővárosi Főügyészség szóvivője úgy reagált, hogy „a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata a büntetőeljárási törvény előírásának megfelelően megjelöli a bizonyítási eszközöket. A vád megalapozottságáról a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként a bíróság jogosult dönteni”.

Bagoly Bettina azt is elmondta, hogy Vitézy Tamás az elmúlt években két feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt az ügyészség képviselői ellen, melyeket a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasított. A feljelentést elutasító határozatok elleni panaszokat a Fővárosi Főügyészség megvizsgálta, és mint alaptalanokat szintén elutasította.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!