A Nébih honlapja szerint hat ázsiai ország, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Izrael korlátozta a magyar baromfi exportját a madárinfluenza felbukkanása miatt.
Hétfőn derült ki, hogy madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki a Komárom-Esztergom megyei Ács település egyik növendékpulykát tartó gazdaságában, ahol 53 ezer állatot kellett leölni. Szerdán a Hajdú-Bihar megyei Létavértes egy nagy létszámú, mintegy 115 ezres állományú kacsatartó telepen azonosította a fertőzést. A Nébih mindkét helyszínen a betegség H5N8 altípusát mutatta ki és azonnal megtette a szükséges lépéseket: az állomány leölését, a gazdaság körül a 3 kilométer sugarú védőkörzet és a 10 kilométer sugarú megfigyelési körzet kijelölését.
Legutóbb 2016-2017-ben kellett az ágazatnak a madárinfluenzával szembenézie, akkor a kár körülbelül 17-19 milliárd forint volt - idézte fel dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke-igazgatója, a Pulykaszövetség titkára lapunknak. A hatalmas veszteség legnagyobb részét, 13-15 milliárd forintot az elsődleges károk tettek ki, például az állományok leölése, a területek megtisztítása, fertőtlenítése, további körülbelül 4 milliárd forint közvetett kárként, például az exportkiesés, illetve a vágóhidak ideiglenes leállása miatt keletkezett.
Mivel nincsenek valósidejű statisztikáink, a mostani bejelentések hatását csak 1-2 hónap múlva tudjuk megbecsülni. Várhatóan további ázsiai országok is jelezni fogják, hogy valamilyen mértékben korlátozzák a magyar baromfitermékek exportját
- vetítette előre a szakember, aki rövidtávon nem számol a baromfitermékek árának emelkedésével. Mint mondta: ezen a területen két hatás mutatkozhat: egyrészt az exportpiacok szűkülése az árak csökkenésének irányába hat, ugyanakkor az állomány fogyatkozása éppen ellenkező hatást fejt ki.
A gazdák valamit kapnak
A gazdák számára az jelenthet vigaszt, hogy elsődleges káraikat az állam kompenzálja, ez külföldön például nem mindenhol jellemző.
Ez azt jelenti, hogy a BTT alapján kiszámolják, mekkora az adott korú, ivarú, hasznosítási irányú állatok értéke, ezt küldik meg a szakhatóságnak javaslatként. Ez alapján az állomány forgalmi értékére kap kompenzációt, az elmaradt profitot, illetve az akár hónapig tartó leállást azonban nem térítik meg
- magyarázta Csorbai Attila. Korábban az ágazatban próbáltak olyan biztosítási megoldást keresni, amely segíthetne a bajbajutott ágazati szereplőknek, azonban egy madárinfluenzára fókuszáló konstrukció vagy drága lenne - amely megjelenne az árakban is - vagy a biztosítótársaságok nem vállalnák a kötelezettséget.
A madárinfluenzát a vadmadarak, köztük a vándorló madarak terjesztik, ezért a betegség általában vándorlási időszakban üti fel a fejét. Csorbai Attila szerint
a rendkívül enyhén induló tél összezavarhatta a vadállatokat, akik így csak később, tavaly decemberben keltek útra, ezért tört ki a járvány a szokatlan, januári időpontban.
A betegségnek több típusa van, ezért az állatok oltása a gyakorlatban nem elterjedt, mert egyrészt új típusok jelenhetnek meg, másrészt egy ilyen fejlesztés jelentős költségekkel jár. Hozzáteszi: egyes hírek szerint vannak kísérleti fázisban lévő vakcinák, amelyeket azonban várhatóan majd csak a nagy értékű állományoknál, például a tenyészállatoknál vagy a vadászsólymoknál alkalmaznak majd. További probléma ugyanis, hogy a védőoltások hatására megjelenik a vírus elleni ellenanyag az állatok szervezetében, innentől pedig nem kimutatható, hogy az ellenanyag a vakcina vagy fertőzés miatt van jelen. Ez több ország esetében exportpiaci zárást jelent, hiszen a laboratóriumokban nem lehet eldönteni, hogy az állat fertőzött vagy csak oltott.
Csorbai Attila szerint a szigorú járványvédelmi, biobiztonsági intézkedések - így a védő és megfigyelési övezetek kijelölése, az állományok leölése, a járványügyi nyomozás, a fertőtlenítés - ha nem is jelentenek 100 százalékos védelmet a fertőzéssel szemben, jelentősen javítják a gazdák esélyeit. Az országos főállatorvos jelenleg a baromfitartókra kötelezően vonatkozó határozatában részletesen rögzíti a járványvédelem feltételeit, például a beléptetés rendjét, a rágcsálóirtás kereteit, a termények tárolásának feltételeit. Azok, akik ezeket a rendelkezéseket maradéktalanul betartják, nagyobb eséllyel szállnak szembe az egyébként rendkívül fertőző betegség terjedésével.Ugyanakkor a baj kialakulásához elég egy fertőzést hordozó rágcsáló vagy a higiéniai előírások legkisebb megsértése és a fertőzés tovább pusztíthat.
A madárinfluenza legutóbbi 2016-2017-es megjelenésekor 5 hónap alatt 240 baromfiállományban mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét, emiatt összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak. A legnagyobb baromfiállomány-sűrűségű területen, Bács-Kiskun megyében, megelőző leöléseket is elrendeltek, ami mintegy 600 ezer állatot érintett.
Kiemelt képünkön: Kacsatelep Létavértesen 2020. január 15-én. Megkezdődött a Hajdú-Bihar megyei Létavértesen a kacsatelep felszámolása, mivel madárinfluenza, az emberre nem veszélyes, H5N8 vírustörzsével fertõzött baromfiállományt találtak itt, mondta Bognár Lajos országos főállatorvos az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! címû közös műsorblokkjában. Fotó:Czeglédi Zsolt / MTI
