A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben Lovász Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete munkatársának ítéli oda az Abel-díjat - áll az MTA közleményében. A szakemberek azért kapták meg az elismerést, mert meghatározó jelentőségű munkát végeztek az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és komoly szerepet játszottak abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhassanak.
Az Abel-díjat gyakran nevezik a matematikusok Nobel-díjának.
Az elismeréssel 7,5 millió norvég korona, azaz nagyjából 271 millió forint pénzjutalommal jár.
A számítási bonyolultság elmélete, amely az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozik, az 1970-es években még gyerekcipőben járt, de ma már a matematika, illetve az elméleti számítógép-tudomány elismert területe. Az 1970-es években a matematikusok új nemzedéke felismerte a diszkrét matematika gyakorlati alkalmazásának új lehetőségeit. A számítási bonyolultság gyakorlati jelentősége megnőtt, és ma már az internetbiztonság elméleti alapjaként tekintenek rá.
Hans Munthe-Kaas, az Abel-bizottság elnöke szerint Lovász László és Avi Wigderson az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott a fejlődésben, a két szakember tevékenysége pedig sok szempontból összefonódik. "Kettőjük iránymutatásának köszönhetően a diszkrét matematika és a viszonylag fiatal elméleti számítógép-tudomány a modern matematika központi területeivé vált" - mondta Munthe-Kaas.
Az 1948-ban Budapesten született, tizenéves kora óta "sztármatematikusként" emlegetett Lovász László munkássága összeköttetést teremtett a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány között.
Tudományos publikációi mellett számos könyv szerzőjeként ismert, műveiben mindig világosan és érthetően fogalmaz. Inspiráló előadó és vezető, aki egy cikluson keresztül (2007-től 2010-ig) a Nemzetközi Matematikai Unió elnöki tisztét is betöltötte.
Az 1970-es években a gráfelmélet volt a tiszta matematika egyik első olyan területe, ahol megmutatkoztak a számítási bonyolultság elméletének sajátos problémái és lehetőségei. Lovász egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, miként képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit. Később egy alkalommal úgy nyilatkozott, nagyon szerencsés volt, hogy részese lehetett egy olyan időszaknak, amelyben a matematika teljesen együtt fejlődött egy alkalmazási területtel.
A számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett a magyar matematikus széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, illetve az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL-algoritmus, amely fogalmi áttörést jelentett a rácsok megértésében. A jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának, az LLL-algoritmuson alapulnak.
Lovász László számos rangos elismerést kapott, köztük az 1999-es Wolf-díjat, az 1999-es Knuth-díjat, a 2001-es Gödel-díjat és a 2010-es Kiotó-díjat.
Avi Wigderson az izraeli Haifában született 1956-ban. Munkásságának fontos eredménye, hogy elmélyítette a matematika és a számítógép-tudomány kapcsolatát. Emellett alighanem mindenki másnál többet tett az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozó bonyolultságelmélet területének bővítéséért és mélyebb kidolgozásáért.
