Interjút adott a Magyar Nemzetnek Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki többek között arról beszélt, hogy amikor tavaly mindössze 54 percet kaptak arra, hogy véleményezzék az akadémiai törvény módosítását, a kormány méltatlanul bánt a 192 éves intézménnyel.
Azzal kapcsolatban, hogy korábban úgy fogalmazott, megértette a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni, úgy pontosított:
Megértettük a kormány szándékát, de nem értünk egyet vele, hiszen nem kaptunk ennek alátámasztására érveket, terveket, hatástanulmányokat. Az sem tisztázott, hogy mit jelent az Akadémia szervezetén kívüli működés. Meggyőződésünk, hogy a kutatóintézet-hálózat szakmai felügyeletét az MTA-nak kell ellátnia. Nehéz elképzelni a hálózat tőlünk független működését, hiszen az MTA a hazai tudományosság legfőbb letéteményese.
Hozzátette:
A világon mindenütt az a gyakorlat, hogy a kutatásokat irányító testületek nagy többségben tudósokból állnak, hiszen az irányításhoz nagyfokú szakértelem kell.
Lovász nem ért egyet a kormánynak azzal a felvetésével, hogy több évtizede nem történt érdemi változás az Akadémia működésében, ugyanis 2012-ben az akkori elnök, Pálinkás József mélyrehatóan átszervezte az MTA-t.
Azt elfogadom, hogy a kutatóintézet-hálózatot a jelenleginél aktívabb, nagyobb felelősségű testület ellenőrizze, de ez nem járhat a kutatói szabadság korlátozásával.
Nagyon jól működő kutatóhálózatról van szó, tette hozzá, és ezzel az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselői is egyetértettek. Ezen kívül európai összehasonlításban az egy befektetett euróra jutó minőségi publikációk számát tekintve az Akadémiáé az egyik legjobban teljesítő kutatói hálózat.
[A huszonéves kutatók közül] sokan jelezték, hogy elmennek az országból. Nekik nemzetközi presztízst jelentett, hogy akadémiai kutatóintézetben dolgozhattak. Ha erre nem lesz mód, mert a jövőben valamelyik minisztériumhoz tartoznának majd, váltanak. Ez a folyamat súlyosan veszélyezteti a jövőnket, ezért mindent meg kell tennünk, hogy a fiatalok itt találják meg a tudományos kutatási lehetőségeiket.
Az Orbán-kormány különböző tudomány-fejlesztési tevékenységét említő újságírói kérdésre úgy reagált: a tagadhatatlan fejlesztések ellenére Magyarországon továbbra is alacsony a tudomány támogatása, még az uniós átlagértéket, a GDP legalább 1,8 százalékát sem éri el a kutatás-fejlesztésre költött összeg.
Nem azt mondom, hogy minden maradjon a régiben, de a magyar tudomány érdekei ne sérüljenek. Minden változást szakmai alapon kell eldönteni. Ez a kormány érdeke is.
Az MTA-elnöke beszélt arról is, hogy tavaly nyáron felvetődött benne a lemondás gondolata, de most úgy gondolja, végig viszi az elnökségéből hátralévő egy évet.
Ha egyben marad a kutatóhálózat és megmarad a kutatói szabadság, illetve ezt hosszú távon tudjuk biztosítani, maradok. Ha ezt nem tudom megtenni, elgondolkodom a jövőmön.
Kiemelt kép: Lovász László, sajtótájékoztatót tart az MTA rendkívüli közgyűlése után 2018. december 6-án. Mellette Vékás Lajos alelnök (b). MTI/Soós Lajos
