A teljes közszférában, a minisztériumoktól és az állami cégektől kezdve a rendőrségen keresztül egészen az egészségügyig létszámstopot rendeltek el november 6-ától. Arról, hogy az egészségügyben új jogviszonyt nem lehet létesíteni, azaz az intézmények nem vehetnek fel se orvosokat, se nővéreket - legfeljebb megbízási szerződéssel -, a Népszava írt először kedden egy kormányhatározatra hivatkozva. Lapunk birtokába került a 4116-os számú kormányhatározat (.pdf-ben itt elolvasható), amely nem titkos, de nem nyilvános, vagyis nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ám közadat, így például egy adatigénylésre is ki kell adnia a kormánynak.
A létszámgazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről szóló kormánydöntés - visszavonásig - tételesen megtiltja
- a minisztériumoknál,
- a kormányzati főhivataloknál,
- a központi hivataloknál,
- a fővárosi és megyei kormányhivataloknál,
- a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó egyéb szerveknél
új kormányzati/hivatásos/katonai szolgálati, hon- és rendvédelmi, valamint közalkalmazotti jogviszony és munkaviszony létesítését. A létszámstopról szóló rendelkezést az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra és alapítványokra is alkalmazni kell. Kivételt lényegében csak a szakmai felsővezetők kinevezése jelent, ezen kívül felmentést kizárólag Rogán Antal adhat a szabály alól.
Mindez azért is okozott megütközést, mert a teljes közszféra létszámhiánytól szenved. Nemrég írtunk arról, hogy a rendőrök egy év alatt átlagban másfél hónapot túlóráznak, munkaerőhiány miatt több kormányablakot bezártak már, vagy rövidebb ügyfélszolgálati idővel működtetnek, a NAV feladatellátását is veszélyezteti az emberhiány, a Magyar Nemzet még a héten is arról cikkezett, hogy több tucat álláshirdetésre várnak jelentkezőket az adóhivatalnál. Az állami cégek sem állnak jobban: a Magyar Postánál októberben 300 dolgozó hiányzott, az ország legnagyobb foglalkoztatója hiába keres kézbesítőket, egyes településeken az emberek járnak be a postahivatalba, ha meg akarják kapni a leveleiket, a vasutasoknál ezerfős, a volánosoknál 10-15 százalékos a létszámhiány.
Ilyen körülmények között irracionálisnak látszik az intézkedés, amelyet teljes titokban készítettek elő. Mint lapunk körkérdéséből kiderült, az érintett érdekképviseleteket nem tájékoztatták a létszám befagyasztásáról, még kevésbé annak okáról. Kormányhivatali forrásunk ugyanakkor elmondta, nem csak a hiányzó létszám feltöltését tiltották meg a vezetőknek, hanem egy januárra tervezett leépítésről is tájékoztatták őket.
Adóhivatali forrásunkat azért lepte meg a létszámstop, mert nemrég még a létszám feltöltésén munkálkodott az ő vidéki szervezete is. Kevés sikerrel, a kormányhivatalokban nincs elég ember, nem tudják ellátni a feladataikat maradéktalanul. Tudomása szerint a közigazgatásban újabb átszervezés várható, újraosztják a hatásköröket, feladatokat, ennek előszele a létszámstop. Úgy tudni, Orbán Viktor miniszterelnököt mellbe vágta az önkormányzati választás eredménye, összefüggést lát a helyi hivatalok működése és a Fidesz által elvesztett pozíciók között, ezért változást vár.
Elfogyott a pénz
A központi közigazgatásban megszorításokat is rebesgetnek egy ideje. A hírek szerint a makrogazdasági helyzet nem annyira rózsás, mint az a száguldó gazdasági növekedésről és a költségvetési hiány 2 százalék körüli szintjéről szóló jelentésekből látszik. Közeleg a válság, a gazdasági lassulás, akkor pedig a deficitet a kiadások visszafogásával lehet kordában tartani. Nem kizárt, hogy az Eurostat további elemeket terel az államháztartáson belülre, ahogy korábban az export-import finanszírozásra kitalált Eximbankkal tette, amely valójában kormányközeli vállalkozásokat hitelezett, vagy ahogy a Matolcsy György vezette jegybank alapítványai révén pörgetett százmilliárdokkal történt. Esélyes hasonló eljárásra az MNB növekedési kötvénye, ezzel olyan cégeket tolnak meg forrással, mint Jászai Gellért 4iG Nyrt.-je.
Ezek "csak" az államadósságot dobják meg, de az már közvetlenül hat a költségvetésre, hogy durván 600 milliárd forint uniós támogatást bukott el Magyarország. Jávor Benedek volt EP-képviselő legalább is brüsszeli dokumentumokra hivatkozva ennyire teszi a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban szabálytalanságok miatt elveszített ingyenpénzt, amit ugyan más projektekre fel lehet használni, de a 600 milliárdot a költségvetésből kell kipótolni.
Elfogyott a pénz, és kitört a háború - jellemezte egyik informátorunk a helyzetet, és szerinte ezzel függ össze Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy egyre vadabb kardcsörtetése is. Az államigazgatás pedig ennek esik most áldozatául - még ha a jelenlegi formában csak átmenetileg is. Ám ha a totális létszámstop nem állandósul is, annak fő magyarázata mindenképp a spórolás szándéka: ilyen esetben a betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatás előirányzatát el lehet vonni.
Akármi a mozgatórugója, annyi már látszik, hogy miközben bevezették a létszámstopot, jelentős átszervezést tervez a kormányzat. Az erre vonatkozó törvénytervezeteket kedd este be is terjesztették a parlamentnek, és előzetesen ezekről sem tájékoztatták a szakszervezeteket.
A változtatások ugyanakkor helyenként még növelnék is a kormányhivatalok feladatait, elvonnák például az önkormányzatok építési igazgatással kapcsolatos hatásköreit, így az ezen a területen foglalkozó tisztviselők átkerülnek a kormányhivatalokba.
Nincs ember, az ügyfelek is érzik, hogy gond van
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke megdöbbentő képet tárt elénk: a megyei kormányhivatalokban egyre nagyobb a munkaerőhiány, legalább öt-hat helyen már be is zárt emiatt a kormányablak, legutóbb Pomázon, ahol egyetlen ügyintéző maradt. Az ügyintézőknek amúgy is egyre nehezebb helytállni, és ezt érzik az ügyfelek is, amit jelez az az országos felmérés is, amit a szakszervezet a Policy Agendával készíttetett ősszel. Arra voltak kíváncsiak, mi az emberek véleménye a kormányhivatali-, a járási- és kerületi hivatali ügyintézésről, érzik-e, hogy csökkent a szolgáltatás színvonala. A közvélemény-kutatás főbb megállapításai:
- ügyintézésből négyes alá,
- túlterheltségből ötös,
- felelősségvállalásból egyes.
A létszámstop a szakszervezet szerint rossz eszköz, és ha még kevesebb lesz a dolgozó, tovább nőhet az ügyfél-elégedetlenség.
Lesz félnivalójuk
A szakszervezet a titkolózást sem érti: a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalóit, ha valamit dönt róluk, a titkosítással nemcsak ezt szegik meg, hanem az állam mint munkáltató korlátozza a dolgozói és a szakszervezeti jogokat is, valamint megnehezíti a munkaügyi intézkedések egyéni és kollektív jogorvoslatát - sorolta Borosné.
A létszámkorlátozás mellett kötelező létszámjelentést is előírtak. Innen közelítve a létszámstop célja az lehet a szakszervezeti vezető szerint, hogy addig ne legyen létszámmozgás, amíg át nem tekintik pontosan, hogy az egyes területeken melyik feladatra, hol, milyen munkakörökben kik állnak rendelkezésre. Mert bármilyen hihetetlen is, a szakszervezeti vezető szerint ezt ma nem tudják. De amint tisztában lesznek vele, a kiválasztáskor egyenként nézhetik meg, ki maradhat, kinek kell mennie. Ez pedig komoly bizonytalanságot okozhat a dolgozóknál, veszélyben érezhetik az egzisztenciájukat. És
akik félelemben dolgoznak, azoknál kódolva van, hogy hibáznak. Végső soron ez is az ügyfeleken csattan majd.
Nincs javulás és egyelőre nem is várható
Boros Péterné szerint amióta a kormányzati igazgatási törvény alá kerültek, nem egyénként kezelik a közszolgákat, hanem "kontingensként", nem humánerőforrás-gazdálkodás van, hanem létszám- és pénzgazdálkodás. A szabályozás nem alkalmas arra, hogy megtartsa a dolgozókat - akik maradnak, kényszerből teszik, mert nincs más lehetőségük. Nem vonzó a pálya, mert nagyok az elvárások, rengeteg a munkaidő, kevés a bér, és az előrejutási lehetőségeket sem rögzítették a törvényben, hiába kérte a szakszervezet.
Az új vízió a szolgáltató állam
Az átszervezésekre vonatkozó előterjesztések megismerésére egyértelműen jogosultak a közszolgálati szakszervezetek. Nem az elkészült jogszabálytervezeteket szerették volna látni, hanem részt venni az előzetes egyeztetéseken. A szakszervezet kezdeményezte már - részben pont a létszámügyek miatt - a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összehívását Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternél, de választ még nem kaptak.
Boros Péterné borítékolta, a kormány azzal fog érvelni az átszervezés mellett, hogy egyszerűsítésre törekednek, és kevesebb legyen a feladat. Jól gondolta. A kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvényjavaslatban pontosan ezt írják:
Célunk, hogy 2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön, azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvező Szolgáltató Állam.
Hogy ezt a mostani létszámstop miként szolgálja, arra azonban egyelőre nem adott a választ a kormány egyetlen illetékese sem.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
