Letartóztatta a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója a 250 milliós áfacsalással gyanúsított Joób Mártont és a közvetlen munkatársait. Szanka Ferenc, a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője megkeresésünkre azt közölte: az ügyben eljáró nyomozási bíró a főügyészség indítványának megfelelően elrendelte a cég vezetőjének és két közvetlen munkatársának a harminc napos letartóztatását. Hozzátette, az ügyben lévő többi gyanúsított letartóztatásáról várhatóan csütörtök délután háromig döntenek.
A főügyészség a szegedi képviselő mellett még hét férfinak a letartóztatását indítványozta az ügyben. Azzal gyanúsítják őket, hogy fiktív számlázással közel 250 millió forintos hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A megalapozott gyanú szerint a szórólapterjesztéssel foglalkozó - a bűnszervezet tetején álló szegedi székhelyű - gazdasági társaság 2013. és 2017. vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől. A számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést négy megye területén folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal.
Az ebből eredő költségei fedezésére, valamint az áfa adónemben fennálló fizetési kötelezettségeinek csökkentésére három különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat. A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre, és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket, vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg.
A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezése végett a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fennmaradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.
Az őrizetbe vett gyanúsítottak között a számlázási láncok tetején álló cég vezetője, azaz Joób Márton, valamint a szórólapterjesztést koordináló területi vezetők, és a fiktív számlázó cégeket biztosító személyek vannak. Az eddigi adatok szerint a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy hárommillió forint adótartammal.
A főügyészség szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását. A nyomozás során beszerzett adatok szerint ugyanis a gyanúsítottak egy része az eljárásról való tudomásszerzést követően megpróbált eltüntetni bizonyítékokat, és a rájuk nézve kedvezőtlen vallomást tevő személyt megpróbáltak rábírni arra, hogy változtassa meg a vallomását. És az eljárás során hamis nyilatkozattal próbáltak kivonni a bizonyítékok köréből olyan adathordozókat, amelyek terhelő adatokat tartalmaznak rájuk nézve.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu